Új hangot ütött meg az ENSZ-ben a minap Nikosz Anasztasziadesz ciprusi elnök a szigeten élő görög és török közösség megbékéléséről. A világszervezetben mondott szeptemberi beszédére azonban csak kevesen figyeltek fel. Alighanem még hazájában, a görög többségű Ciprusi Köztársaságban sem volt nagy visszhangja a beszédnek. Ez talán nem annyira meglepő, hiszen az élet az 1974-es török invázió óta kettéosztott sziget görög többségű részében még soha nem volt olyan nehéz, mint a márciusi bankválság és a külföld által ígért tízmilliárd euró hitel óta eltelt bő fél évben. És ez az állapot jellemzi napjainkban is az uniós tagországot.
A nemzetközi hitelezők és a piacok összesen 23 milliárd eurós mentőcsomagot tartanak szükségesnek a súlyosan eladósodott ciprusi gazdaság megmentésére. Ebből tízmilliárd euró hitelt ad az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a többit Ciprusnak kell biztosítania. Nicosia több módon próbálja előteremteni az önrészt: kormányzati megszorításokkal, két nagybank – százezer euró feletti – betéteinek megsarcolásával, a bankrendszer átalakításával, állami vagyonelemek magánosításával és az államadósság átütemezésével.
Szorult helyzetében a kormány egész gazdasági ágazatok – így a villamosenergia-szolgáltatás, a telekommunikáció, a kikötői logisztika – privatizációjára készül. Ez valószínűleg további elbocsátásokhoz és a bérek csökkentéséhez vezethet az adott szektorokban.
A tízmilliárd eurós mentőcsomagból eddig 1,5 milliárd eurót kapott a szigetország; nem sokkal azután, hogy parlamentje szeptember derekán megszavazta a hitelezők, vagyis az EU és az IMF által elvárt intézkedéseket.
„Görög” Ciprus ugyanis súlyos bank- és gazdasági válságba süllyedt, gazdaságát a legkeményebb recesszió sújtja az egész EU-ban, a kormány – a külföldi segítségért (hitelért, pénzügyi mentőövért) cserében – kíméletlen megszorításokat kényszerült bevezetni, emiatt csökken a bruttó hazai össztermék (GDP). A megszorítások és a hitelek gátolják a növekedést, ezért a Ciprusi Köztársaság gazdaságának jövője nagyon borús.
A gazdaság az idén várhatóan 8,7 százalékkal zsugorodik, és 2014-ben is négy százalék körüli csökkenésre van kilátás. A költségvetési hiány – az EU-ban megengedett három százalék helyett – hat százalék fölött van.
Nincsenek befektetések, a háztartások fogyasztása minimális, a (17,5 százalékos) munkanélküliség pedig óriási, évtizedek óta nem látott rekordot döntött. A pályakezdőknél, a 15–24 éves korosztály körében pedig riasztóan magas: 40 százalék körüli. A felsőfokú tanulmányaikból visszatérő fiataloknak csak töredéke tud elhelyezkedni, a többiek külföldön próbálnak szerencsét.
A bankválság az élet minden területére kihat, emiatt a ciprusiak hétköznapjai teljesen megváltoztak, és gyökeresen különböznek attól, amit évtizedeken át megszoktak. A korábban virágzó boltok egymás után zárnak be, rengeteg a kiadó üzlethelyiség: a fogyasztás jelentősen visszaesett az elmúlt fél évben, miközben a bűnözés fokozatosan növekedett.
Fizetéscsökkentések és adóemelések is nehezítik az életet. A válság elleni kormányzati intézkedések részeként az újonnan bevezetett adók vagy a meglévők növelése egyre több pénzt visz el a lakosság zsebéből. A megélhetési költségek növekedése miatt egyre több család szegényedik el. Az ország azonban nincs a tömeges méretű szegénységre felkészülve, és kidolgozott szociálpolitikája sincs.
Mindez rendkívül megviseli a ciprusiakat, akiknek az utóbbi hónapokban azzal is szembesülniük kellett, hogy széttöredezett a társadalmi összetartó erő. A családok többsége nem tud megbirkózni a súlyosbodó gondokkal, sok a válás is.
Becslések szerint ez még nem a mélypont. A recesszió végét 2015 tájára jósolják Nicosiában. Ezt sokan derűlátó becslésnek tartják. Az egyetlen reményt a sziget partjainál felfedezett gázmezők jelentik. A nagy felfedezésnek azonban akad egy apró szépséghibája: gazdasági haszon a gázmezőből leghamarabb öt–hét év múlva lehet. Feltéve, ha sürgősen hozzákezdenek a kitermeléshez.
