Napok óta örülnek az irániak. Jókedvük és bizakodásuk fő oka a nagyhatalmakkal nemrég megkötött ideiglenes megállapodás, melynek eredményeként a Nyugat fél évre enyhíti a közép-keleti ország ellen évekkel ezelőtt bevezetett büntetőintézkedések egy részét, és újakat sem léptet életbe. Az irániak sorsuk jobbra fordulását várják a Genfben november 24-én aláírt egyezménytől. Abban reménykednek, hogy a büntetőintézkedések (ideiglenes és részleges) enyhítése ár- és inflációcsökkenést eredményez, ettől pedig életszínvonaluk javulását várják. A pénzromlás mértéke az ősz elején már meghaladta a negyven százalékot.
A gazdaságnak legalább ilyen jól jön a büntetőintézkedések korlátozott lazítása, és végre fellélegezhet, mert már levegőt is alig kapott. Sőt, egyes elemzők szerint három hónapnál tovább nem is bírta volna a szankciók fojtogatását.
Iránt alighanem épp a gazdaságának egyre nagyobb gondot okozó szigorú és kiterjedt nemzetközi szankciók vették rá az engedményekre a Nyugattal folytatott atomvitájában, amelynek egy részét Genfben sikerült rendezni.
A nemzetközi büntetőintézkedések enyhítésének eredményeként az iráni gazdaság összesen 6-7 milliárd dollárhoz juthat. Mások szerint ennél is többhöz. Külföldi kutatóintézetek arra számítanak, hogy Teherán akár húszmilliárd dollárt is nyerhet a genfi alkuval. Ebben az esetben megduplázhatná a készpénzkészleteit, és negyedével növelhetné a valutatartalékait.
Mohammad Bagher Nobakht, az iráni kormány szóvivője azonban a minap jelezte: a politikai vezetés nagyon óvatos lesz, és többször is megfontolja, hogy miként lehet a leghatékonyabban felhasználni a pénzt.
Teheránban úgy tudják, hogy a nagyhatalmak, mindenekelőtt az Egyesült Államok és az Európai Unió egyelőre néhány szankciót enyhít. Ennek részeként lehetővé teszik a hozzáférést több pénzforráshoz is, amelyeket évekkel ezelőtt fagyasztottak be. Ennek köszönhetően Irán hozzáférhet 4,2 milliárd dollár, korábban zárolt valutájához. A kőolajexportját, valamint az arany- és autókereskedelmét gátoló nemzetközi korlátozások egy részének feloldása révén további 1,5–2 milliárd dollár pluszbevételhez juthat.
A pénznek pedig száz helye lesz Iránban, amely a nyugalmasabb időkben a világ legnagyobb nyerskőolaj-exportálói közé tartozott. A külföld által Iránnal szemben bevezetett megszorítások következtében az ország kőolajexportja rendkívüli mértékben visszaesett, az utóbbi két évben csaknem 66 százalékkal csökkent a nyugalmas időkhöz képest.
Ezért az olajembargó enyhítése különösen fontos Teherán számára, ugyanis Irán bevételeinek a felét, s az ország teljes exportjának nyolcvan százalékát épp a kőolaj adja.
A külföldi retorziók miatt Irán az utóbbi három évben csaknem 125 milliárd dollár bevételkiesést szenvedett el, ennek következtében gazdasága 2012-ben mély recesszióba süllyedt. Az exportot tavaly csaknem 33 százalékkal volt kénytelen visszaállítanni, az importot azonban „csak” 20 százalékkal.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint az idén szintén 1,5 százalékkal eshet vissza az iráni gazdaság, amely a Genfben bejelentett ideiglenes intézkedésektől aligha fog jelentősen javulni, felélénkülni. A szankciók végleges feloldására viszont csak akkor lehet számítani, ha Teheránnak a jelenleginél sokkal jobb megállapodást sikerül kötnie a nagyhatalmakkal.
Az igazi kihívás pont ez lesz Irán számára, hiszen a következő alkalommal még több engedményt kell majd tennie, mint legutóbb Genfben. Feltéve, ha végleg meg akar szabadulni a kellemetlen szankcióktól.
