2024. szeptember 3., kedd

Hollandia a növekedésre spórol

Az euróövezetben reménykedve és abban a hitben várták az új évet, hogy 2014-ben a tagországok többségében sikerül leküzdeni a válságot, s fokozatosan növekedésnek indulnak az eddig botladozó gazdaságok. Miközben a közös valutát használó országok többsége bizakodó, az EU egyik legfejlettebb tagjának tartott Hollandiában egyre óvatosabbak a politikusok és a gazdasági szakemberek.

Sőt, az uralkodó is. Vilmos Sándor, a tavaly április végén trónra került holland király már hónapokkal ezelőtt azt javasolta honfitársainak, hogy spóroljanak, ha csak tehetik. Az idén pedig végképp fogják vissza kiadásaikat, mert az új év nem ígérkezik könnyűnek.

A magánfogyasztás mérséklésnek uralkodói szorgalmazása talán nem alaptalan, hiszen a holland háztartások adósságállománya a bruttó hazai össztermék (GDP) csaknem 130 százalékán áll már, és a legmagasabbak között van az EU-társállamok körében.

Bár a lakosság jó része valószínűleg nem ismeri ezt az adatot, a királyi intelemre miden bizonnyal hallgatni fognak. A hollandok nagy többsége tiszteli az uralkodót, és hallgat is rá.

Az államapparátus szintén kénytelen lesz összehúzni magát. A 2014-es esztendőre ugyanis Hollandiában a közkiadások csökkentése fogja rányomni a bélyegét. Alighanem megszorítások lesznek, amit az is indokol, hogy a múlt év első felében a gazdaságot recesszió sújtotta. Bár a kormány 2013-ra fél százalék körüli GDP-emelkedést várt, az idei költségvetésben – a gazdaság gyengélkedése miatt – már legalább 18 milliárd eurós csökkentéssel számol a közkiadásokban.

Hollandiában az idén már az adónöveléseket sem lehet kizárni, ugyanis szintén a költségvetési egyensúly helyrebillentését szolgálnák. Bár sok közgazdász arra figyelmeztet, hogy a megszorító intézkedések nem fogják segíteni a gazdaság fellendülését, a kormány a kiadások csökkentésétől és a bevételei (főként adóemelésekkel történő) növelésétől nemcsak a költségvetési egyensúly helyreállítását, hanem a hosszú távú gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését is reméli.

Hága úgy számolt, hogy 2013 végére három százalék lesz a GDP-arányos költségvetési hiány, ennyi az EU-ban engedélyezett maximum. A Fitch nemzetközi hitelminősítő azonban úgy ítéli meg, hogy a holland gazdaság teljesítménye tavaly 0,5 százalékkal visszaesett. A hitelminősítő ebből arra következtetett, hogy így a 2013-as deficit elérhette akár a 3,4 százalékot is.

A Nemzetközi Valutalap (IMF) sokkal borúlátóbban ítéli meg a holland gazdaság múlt évi teljesítményét. Az IMF szerint 2013-ban csaknem 1,3 százalékkal csökkenhetett a holland GDP, és az idén is csak 0,3 százalékos növekedésre lesz képes.

A holland gazdaságban tapasztalható kellemetlen hatások miatt a Fitch már 2013 elején a leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta az ország lehetséges legjobb, AAA államadós-osztályzatának kilátását. Ezt megelőzően egy másik mérvadó nemzetközi hitelminősítő, a Moody’s rontotta negatívra Hollandia legmagasabb adósosztályzatának kilátását. Ezt Ausztria, Luxemburg és Németország esetében is megtette.

Nemrég a Standard & Poor’s (S&P) osztályozta Hollandiát. Az S&P kíméletlenül csökkentette az ország hitelminősítését. Indokként a holland gazdaság gyenge helyzetét hozta fel. A szintén tekintélyes, globális hitelminősítő azzal indokolta a Hágában csalódást keltő döntését, hogy Hollandia konjunkturális helyzetének kilátásai már nem olyan jók, mint legutóbb.