Győzelemnek nevezte Haszan Rohani iráni elnök, hogy az ország sokat vitatott atomprogramjának korlátozásáért és befagyasztásáért cserébe a nemzetközi közösség megkezdte a hazája ellen évek óta érvényes büntetőintézkedések részleges és időleges enyhítését. A hét elején bejelentett, illetve megkezdett szankciólazítást az iráni konzervatív politikusok fanyalogva fogadták. Szerintük a nukleáris program lefékezéséről 2013 novemberében Genfben aláírt megállapodás a világ vezető hatalmaival valójában csapdát jelent Teherán számára.
Irán a Közép-Kelet egyik meghatározó állama, és kiemelten fontos kőolaj-exportáló ország. A vele kapcsolatos nagyhatalmi döntések azért figyelemre méltóak, mert az egész térség politikáját és gazdasági fejlődését is döntően befolyásolhatják.
Irán a genfi egyezményben azt vállalta, hogy fél évre radikálisan visszafogja nukleáris programját, felhagy az atomfegyver előállítására alkalmas urán dúsításával (erről külföldi ellenőrök a helyszínen is meggyőződhetnek), cserébe viszont a Nyugat enyhíti a közép-keleti ország ellen évekkel ezelőtt életbe léptetett gazdasági, pénzügyi és egyéb szankciókat.
Az iráni konzervatívokat leszámítva külföldön és otthon is sokan kedvezően fogadták az egyezmény végrehajtásának megkezdését. A piacok reakciója szintén pozitív.
Az irániak nagy része saját sorsának jobbra fordulását reméli a genfi megállapodás érvényesítésétől. A lakosság abban reménykedhet, hogy a büntetőintézkedések (részleges és ideiglenes, vagyis hat hónapra szóló) enyhítése – amelyet mind az Egyesült Államok, mind az Európai Unió a hét elején jelentett be – ár- és inflációcsökkenést, ezzel pedig életszínvonaluk javulását eredményezi.
A nemzetközi büntetőintézkedések fokozatos és korlátozott ideig tartó feloldásával Irán évek óta fuldokló gazdasága végre lélegzethez juthat. Ez különösen fontos, hisz az iráni gazdasági növekedésben kulcsszerepet játszó magánszektor visszaesése a nemzetközi szankciók óta már meghaladta az ötven százalékot. A szektor emiatt rendkívül nehéz helyzetbe sodródott.
Az infláció közben negyven százalékra emelkedett, s a munkanélküliség is csaknem húszszázalékos rekordmagasságban szárnyal. Egyre komolyabb gondot okozott az egész országnak az is, hogy a külföldi pénzátutalások lényegében megbénultak.
A külső korlátozások részleges felszámolásával Irán gazdasága összesen hétmilliárd dollárhoz juthat. A szankcióenyhítéssel hozzáférhet több bankszámlájához is, amelyeket évekkel ezelőtt fagyasztottak be külföldön. Ily módon Teherán 4,2 milliárd dollár zárolt valutájához juthat hozzá. Ez azonban csak a töredéke annak a százmilliárd dollárra becsült devizavagyonának, amelyet külföldi pénzintézetekben halmozott fel. A külföldön zárolt összegekből az első (550 millió dolláros) részletet február elsején kapja meg az iráni kormány. Júliusig további öt részletben kaphat pénzt, alkalmanként félmilliárd dollár körüli összeget.
A gazdaságilag kivéreztetett Iránnak most nagyon kell a pénz. Igaz, a 4,2 milliárd dollár, amihez Teherán hozzáférhet a zárolt számlákon, édeskevés a gazdaság felélénkítéséhez. Iráni szakértők mégis azt állítják, hogy a gesztus sokat jelenthet az országnak és a piacoknak.
A nagyhatalmak, mindenekelőtt az USA és az EU, több szankciót is enyhítettek. Brüsszel máris felfüggesztette az iráni kőolajszármazékok és gáz vásárlására, importjára és szállítására vonatkozó tilalmat, de lebontotta az ezzel kapcsolatos finanszírozás, pénzügyi támogatás és (viszont)biztosítás akadályait is. A döntés értelmében uniós cégek szállíthatnak kőolajat a 28 tagországon kívüli államokba is. Az iráni nyers kőolaj uniós behozatala továbbra is tilos, de a harmadik országokba irányuló iráni olajipari termékek tengeri szállítása folytatódhat.
Az iráni bankokkal szembeni eddigi korlátozások nagy része ugyancsak érvényben marad, de ezen a területen is történt kedvező változás. Az Iránnal folytatott pénzügyi tranzakciók eddig engedélyezett összegének értékhatárát a tízszeresére emelték.
Az EU feloldotta a nemesfémek kereskedelmének tilalmát is, így lehetővé vált szabad eladásuk (Iránnak), vásárlása (Irántól) és szállítása. Az unió azt is vállalta, hogy Irán ellen fél évig nem vezet be új szankciókat.
Az amerikai pénzügyminisztérium közben bejelentette, hogy szintén megkezdte a szankciók feloldását. A tárca már kiadta az engedélyt annak a hat egyesült államokbeli cégnek, amely a következő fél évben részt vehet az Iránnal esedékes kőolajüzletekben. Washington emellett igyekszik megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy (nem amerikai illetőségű) magánszemélyek és cégek szabadon exportálhassanak iráni kőolajipari termékeket, akadálytalanul folytathassanak nemesfém-kereskedelmet Iránnal, és a közép-keleti ország autóipari beszállítóiként is zavartalanul működhessenek.
