Az elmúlt hétvége kiemelkedő pénzügyi híre volt, hogy Szerbia egymilliárd dolláros kölcsönt kapott az Egyesült Arab Emírségektől, mindössze 3 százalékos kamattal. Az államfő, aki ez ügyben (is) Abu-Dzabiban járt, úgy fogalmazott, hogy ez „gyakorlatilag ajándék" az országnak, megtakarítás és nagy segítség, hiszen már januárban újabb részleteket kell törlesztenünk régi kölcsönökből. A pénzügyminiszter sem rejtette véka alá, hogy a pénz a régi adósságok törlesztésére kell, de hozzátette, arra is jó lesz, hogy az állam az általános energiaválság közepette energiahordozók hiánya esetén reagálni tudjon.
A hazai gazdasági és pénzügyi szakértők zöme egyetért abban, hogy ettől még nem kerülünk a legeladósodottabb országok közé, de nyilatkozataikban sokan aggályaiknak adtak hangot az ország pénzpolitikáját illetően. Aleksandar Stevanović közgazdász szerint az, hogy az araboktól kértünk kölcsönt, azt jelenti, hogy az eurókötvények piacán aligha sikerült volna kedvezőbb feltételekkel pénzhez jutni, más szóval azt, hogy a közpénzügyek reformjával eltöltött nyolc év sem volt elegendő ahhoz, hogy ugyanúgy higgyenek nekünk, mint az EU vagy az OECD tagállamainak. A szintén közgazdász Milan Kovačević kijelentette, háromszázalékos kamatlábbal ez drága kölcsön, rossz döntés volt az Emírségekhez fordulni pénzért, az államnak sokkal inkább megérte volna a saját polgáraitól kölcsönkérni (kötvények kibocsátásával) dollárt, biztosan készek lettek volna befektetni kisebb kamattal is. Kovačević emlékeztetett arra, hogy az előző két évben az államvezetés sok helikopterpénzt „szórt szét", és az is hatással volt az infláció növekedésére. (A helikopterpénz több mint 50 éve kialakult fogalma a Nobel-díjas Milton Friedman amerikai közgazdász nevéhez köthető, aki egy helikopterről az emberek közé szórt pénz hatásával illusztrálta a monetáris politika működési mechanizmusát.)
A nemzetközi tapasztalat szerint a Szerbia-szerű országok kb. 50 százalékos GDP-arányos államadósságot tudnak legjobban elviselni. Szerbia közadóssága pillanatnyilag a bruttó hazai termék 53,5 százalékával egyenlő. Aleksandar Stevanović úgy értékelte, hogy az arab kölcsön nem lesz kedvezőtlen hatással a közadósságra, amely 2022. szeptember 9-én 3.779.450.546.618 dinárt, vagyis valamivel több mint 32 milliárd eurót tett ki. Mivel az alacsony kamattal kapott friss pénzt a régi adósság törlesztésére szánják, a hitelfelvétel semleges, bizonyos mértékben „gyógyhatású" lesz. Goran Radosavljević, a belgrádi FEFA közgazdasági, pénzügyi és adminisztrációs egyetemi kar tanára azt mondta, ez az egymilliárd dollár nem fogja Szerbiát a legeladósodottabb országok közé taszítani, de szem előtt kell tartani, hogy az eladósodás fogalmát több mutató alapján határozzák meg. Az egyik az, hogy mennyire képes egy ország a felvett hitelek törlesztésére. „Szerbia adóssága az utóbbi tíz évben 15 milliárd euróval nőtt, mert nyakló nélkül vették fel a kölcsönöket. A régieket általában újakból törlesztik, miközben a kamatlábak nőnek, a futamidők csökkennek, és egyre nehezebb lesz újabb hitelekhez jutni. Húsz év óta most a legerősebb a dollár, így az Emírségek kölcsönének háromszázalékos kamata kedvezőbb a piaci kamatlábnál, ha más feltételek nincsenek" – mondta Radosavljević, aki szerint azonban ez az egymilliárd dollár csak csepp a tengerben, vagyis elenyésző összeg ahhoz mérten, amire szükség lenne a költségvetési hiány lefedésére és a felhalmozódott régi kölcsönök törlesztésére: csak jövőre 4-5 milliárd eurót kell visszafizetni. Ráadásul a jelek szerint a vártnál kisebb lesz a gazdasági növekedés, aminek következtében rövid idő alatt megemelkedhet a GDP-arányos közadósság, s emiatt újabb kölcsönfelvétel következhet. Egyszóval, ami most történik, az „távol áll a közpénzügyek stabilizációjától".
