Hadat üzent az EU a magas gáz- és áramáraknak. Több megoldással is próbálkozik, és sürgős lépésekre készül a siker reményében.
A tagországok kormányai sem tétlenkednek az Ukrajna ellen indított orosz háború nyomán kibontakozott energiaválság közepette. A közösség meghatározó hatalmának számító Németország úgy próbál javítani a helyzeten, hogy elhalasztja a még működő három atomerőműve december 31-re tervezett leállítását.
Korábban még tizenhét ilyen létesítmény volt Németországban. A Japánban, pontosabban Fukusimában 2011-ben történt súlyos atomerőmű-baleset után azonban az akkori német vezetés közölte, hogy szakít a nukleáris energiával történő áramtermeléssel. A döntés értelmében 2022 végéig le kell állítani mindegyik német atomerőművet.
(Japán is változtatna energiapolitikáján, sőt újabb nukleáris erőműveket építhet. A fukusimai tragédia előtt az áram majdnem harminc százalékát biztosították az ország atomerőművei, ám a későbbi szigorítások miatt ez az arány jelentősen csökkent.)
Az Olaf Scholz német kancellár vezette jelenlegi kormány valószínűleg megváltoztatja a korábbi határozatot. Az üzemeltetési idő meghosszabbításának lehetőségét tavasz óta vizsgálják a szakemberek.
Hírek szerint a gazdasági minisztériumban már az atomerőművek bezárását elrendelő törvény módosításának javaslatát készítik elő. A változtatással azt szeretnék elérni, hogy az utolsó három nukleáris létesítmény a jogszabályban kijelölt határidő után is termelhessen áramot.
Egy ideig legalábbis, hiszen a megmaradt fűtőelemekkel ez már nem sokáig oldható meg. Legfeljebb jövő júniusig, de csak egyik erőműben. A másik kettőben még addig sem, mert azokban csupán áprilisig marad nukleáris fűtőanyag, és jó esetben 70 százalékos teljesítménnyel lehet áramot biztosítani a segítségükkel.
A kormány egyéb eszközökkel is igyekszik kezelni a kialakult kellemetlen helyzetet, amiért elsősorban Oroszországot hibáztatja. Berlin szerint ugyanis a vezetékes orosz földgázexport visszafogásával Moszkva gazdasági háborút folytat az Ukrajnát támogató uniós országok ellen, és viszályt akar szítani az EU-ban.
Németország már elfogadott egy törvénycsomagot a földgáz és az áram felhasználásának csökkentéséről. A korlátozások érintik a közszférát, a háztartásokat és a vállalatokat.
Az EU másik kulcsfontosságú tagjának tartott Franciaországban árcsökkentéssel ösztönzik a fogyasztókat energia-megtakarításra. A kormányintézkedés célja a fennakadások kiküszöbölése, mivel karbantartási munkálatok miatt az ország áramellátásának bő kétharmadát biztosító 56 atomerőmű közül 32 is leállt. A tervek szerint októbertől hetente újra üzembe helyeznek egy-egy atomerőművet.
Az érintetteket arra ösztönzik, hogy csúcsidőszakban fogják vissza a fogyasztást, cserébe kedvezőbb tarifában részesülnek az év végéig. Becslések szerint a megtakarítást választók villanyszámlájának összege akár egyharmaddal is csökkenhet az eddigiekhez képest.
A környezetvédelemre különösen érzékeny, és a jólétéről is ismert Svájcban jelenleg nincsenek energiaellátási gondok, ám az ukrajnai háború, illetve az orosz ellenszankciók miatt még lehetnek. A nyáron már tájékoztatták a lakosságot arról, hogy ebben az esetben áramszünetek lesznek.
Politikusok és civil aktivisták egy csoportja azt szeretné elérni, hogy az ország gondolja újra az atomenergia használatának tervezett kivezetését. Szerintük a megfelelő áramellátás biztosításához a nukleáris energiát is meg kellene tartani.
A fukusimai katasztrófa hatására Svájc is úgy döntött (2017-ben), hogy biztonsági okokból fokozatosan bezárja mind az öt nukleáris atomerőművét. Ezek közül (2019-ben) egy már be is fejezte a munkát.
