A nagybecskereki Proleter szőnyeggyár dolgozóinak öt évvel a csődeljárás elindítása után sem fizették ki elmaradt járandóságaikat. Annak ellenére sem, hogy van rá fedezet. A sors fintora pedig, hogy az erre szánt pénz 2007. óta abban a hitelezői bankban (Vajdasági bank) van lekötve, amely gyakorlatilag a csődbe taszította az egykor legerősebb nagybecskereki textilipari gyárat. A Hitelezők Bizottsága szerint ebből még haszna is származik azoknak, akik csődbe juttatták őket.
S miközben a közel ezer szőnyeggyári dolgozó várja az időközben aprópénzre zsugorodott járadékát, addig sokan közülük megbetegedtek, egyesek sajnos már távoztak az élők sorából is. Ezek a dolgozók az utcára kerültek, most pedig bizonytalan az is, hogy egyhamar megkapják-e a valós követeléseiknek legalább a 28 százalékát, amiről bírósági ítélet is született. Milorad Ilić, a Hitelezők Bizottságának tagja szerint ennek a legfőbb oka az, hogy a kereskedelmi bíróság csődeljárási tanácsa nem végzi kellő felelősséggel a munkáját.
Amikor 2007. nyarán eladták a Proleter vagyonát, a csődeljárási adós számláján 103 millió dinár volt, amelyet a 930 hitelezőnek - a gyár egykori dolgozójának kellett volna kifizetni. Mivel voltak vitás követelések is, ezért a Hitelezők Bizottsága követelte, hogy készítsenek egy részleges elosztást, hogy a dolgozók legalább megkapják a nekik járó összegnek az egyharmadát. Ezt a javaslatukat azonban nem fogadta el a kereskedelmi bíróság, hanem e helyett elkészült a teljes elosztási tervezet. A csődeljárási tanács ezt el is fogadta, azonban egyes hitelezők, köztük az újvidéki NIP (amely 70 millió dinárt követel, azt sem tudják pontosan, hogy mi mindenre) megfellebbezte a végzést. Ennek az lett a következménye, hogy a tárgy még egyet utazott a nagybecskereki kereskedelmi bíróságtól a belgrádi kereskedelmi Felsőbíróságig. A végső döntésre tavaly őszig vártak. A napokban egy újabb átirat érkezett Belgrádból, amelyben arra utasítják a nagybecskereki bíróságot, hogy javítson ki néhány hibát a teljes elosztási tervezetről készített végzésben. A kereskedelmi Felsőbíróság ugyanis csak azok után fog majd tárgyalni a fellebbezésekről. Az egyik ilyen hiba az, hogy az újvidéki NIP követelése 692-es szám alatt van, holott azt 692/1. alatt kellett volna beiktatni. Figyelembe véve az eddigi tapasztalatot, ez nyilván néhány hónappal hátráltatja a kifizetéseket. De a Hitelezők Bizottsága attól is fél, hogy a belgrádi kereskedelmi Felsőbíróság egyhamar nem is hoz jogerős végzést a teljes elosztási tervezetről, mert időközben újabb hitelezők nyújthatnak be fellebbezést.
A Hitelezők Bizottsága ezért kénytelen volt újra lekötni a kifizetésre szánt pénzt, ugyanakkor felvetették Danica Kesić csődeljárási igazgató és a csődeljárást vezető tanács felelősségének a kérdését. Mert a csődeljárás az elmúlt öt év alatt 50 millió dinárba került, a munkájuknak viszont nincs eredménye.
A nagybecskereki szőnyeggyár Vladimir Antonov orosz üzletember tulajdonában van, aki 145,6 millió dinárt fizetett érte. Azt ígérte, hogy TVB Kft (Tepisi Veliki Bečkerek) néven tavaly májusától folytatják majd a termelést. Ígéretét azonban nem tartotta be. A gyárban csak néhány portás dolgozik, és tovább folyik a korábbi árukészletet árusítása, amelynek értékét annakidején 150 millió dinárra becsülték fel.
