A Nemzetközi Valutaalap becslései szerint a világ 2008 óta a legsúlyosabb élelmiszerhiánnyal néz szembe. Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint már 345 millió ember szembesül ezzel a problémával. Azt a félelmet, hogy megengedhetjük-e magunknak az élelmet az állandó áremelések mellett, legyőzi az a félelem, hogy lesz-e egyáltalán.
A világjárvány, az ukrajnai háború, a szárazság, a lelassult ellátási láncok és az egyre drágább termelés megrendítette, de nem fenyegette a hazai élelmiszertermelés és -ellátás szuverenitását. Több gabonánk, húsunk, olajunk, burgonyánk, almánk és szilvánk van, mint amennyit fogyasztunk.
– Ha világválság van, az csak azt jelenti, hogy ezeknek az élelmiszereknek az ára magasabb lesz külföldön, így gazdáink és feldolgozóink többet tudnak keresni az itt keletkezett többlet értékesítésével. Amennyiben pedig idehaza árkorlátozásokat vezetnek be, a külföldre kiszállított áru által befolyt jövedelem kiegyenlíta a termelők esetleges vesztességeit – magyarázza Aleksandar Bogunović, a Szerbiai Kereskedelmi Kamara szakembere a Szerbiai RTV műsorában.
A csábító külföldi ajánlatoknak azonban nem kell teljes mértékben átadni magunkat: elsősorban a saját szükségleteinket kell fedezni – mondta nemrégiben a szerb államfő. Aleksandar Vučić felszólalásaiban többször is figyelmeztetett: a világban dúló energiaháború után az élelemért folytatott küzdelem következik majd.
