Teljes a zűrzavar az Európai Unió jövőbeli gázprojektjei körül. Eddig mindenki úgy tudta, hogy zökkenőmentesen halad a Déli Áramlat gázvezeték építése, illetve a csőrendszer lefektetésének előkészülete az érintett országokban. Különösen azóta, hogy 2012. december 7-én személyesen Vlagyimir Putyin orosz elnök adta meg a nagyszabású építkezés megkezdéséhez a jelet.
Ebből arra lehetett következtetni, hogy biztosan megépül a – Szerbián is keresztülhaladó – Déli Áramlat, miközben riválisáról, a Nabucco projektről az a hír járja: komoly gondokkal küszködik, s nem tudni, mikor lesz belőle egyáltalán valami.
Újabban a – Bulgárián is átvezetni tervezett – Déli Áramlattal szintén akad némi probléma. Bulgáriában májusban parlamenti választást tartanak. Az országot február óta ügyvezető kormány irányítja.
Az ideiglenes kormány a napokban kétségeit és fenntartásait hangoztatta a projektben való bolgár részvétellel kapcsolatban. Martin Rajkov ügyvivő kormányfő egyenesen arról beszélt, hogy alaposa(bba)n meg kellene vizsgálni az egész Déli Áramlatot. Mint mondta, a tervezett hálózatépítés sok-sok érzékeny kérdést és problémát vet fel, és ezeket ideje lenne elemezni.
A legfőbb gondok egyikeként az orosz gázimport iránti európai érdeklődés csökkenését említette. Szerinte emiatt sok szakértő máris kétségeit hangoztatja a csővezeték gazdasági hasznával kapcsolatban.
A politikus a rendszer megépítésének esetleges politikai vonatkozására is figyelmeztetett a kormány ülésén. Kijelentette: a tény, hogy Oroszország mindenáron Ukrajna megkerülésével akarja a földgázt eljuttatni az európai, illetve az uniós piacra, elsősorban politikai indíttatású vállalkozás benyomását kelti.
Az orosz állami energetikai óriásvállalat, a Gazprom valóban Ukrajna kiszámíthatatlan belviszonyai miatt döntött az azt elkerülő Déli Áramlat gázvezetékrendszer megépítéséről. Most azonban az EU-n belüli bizonytalanságokkal is szemben találta magát.
Bulgária egyébként sem sietett aláírni a megállapodást az oroszokkal. Az utolsók között csatlakozott a nagyszabású gázipari programhoz. A Déli Áramlat bulgáriai szakaszának megépítéséről ugyanis csak tavaly novemberben állapodott meg (Szófiában) a Gazprom és a Bojko Boriszov vezette bolgár kormány, illetve írta alá a végleges befektetői szerződést.
A jócskán elhúzódott egyezkedése ellenére a Boriszov-kormány februárban ugyanakkor kötelezettséget vállalt arra, hogy felgyorsítja a vezetékrendszer bulgáriai szakaszának építését. Nem sokkal utána Boriszov és kormánya megbukott, s az ügyvezető miniszterelnök minapi bejelentése általános megdöbbenést keltett Bulgáriában, de Oroszországban is.
Szakértők úgy vélik, hogy amennyiben Bulgária kiszáll a projektből, meghiúsulhat az egész vállalkozás, ami óriási csapás lehet Oroszországra. Többéves előkészületi munka veszhet kárba, nem beszélve a már eddig is befektetett dollármilliókról.
A terv ambiciózus, és már szinte mindenki biztosra vette a megvalósítását. Olyannyira, hogy Belgrád nemrég jelezte: a Déli Áramlat szerbiai szakaszának építését az eredetileg tervezettnél korábban, 2014 eleje helyett már idén megkezdi.
A Déli Áramlatot képező összesen 3600 kilométer hosszú csőhálózaton keresztül orosz földgázt terveznek szállítani az EU-ba, a megbízhatatlan partnernek tekintett Ukrajna megkerülésével. Az oroszországi Anapához közeli kiindulási ponttól a vezeték a Fekete-tenger mélyén áthaladva (925 kilométer után) éri el a szárazföldet a bulgáriai Várna közelében. Átszelve Bulgáriát, két főágon (az északin és a délin) haladna tovább.
Az északi fővonal Szerbia és Magyarország érintésével Kelet-Ausztriáig és (egy magyarországi leágazással) Szlovénián át Észak-Olaszországig vezet. Szerbiából egy elágazáson keresztül Horvátországba, onnan pedig Bosznia-Hercegovinába is eljut majd az orosz gáz. A szintén Bulgáriából induló déli főág Görögországon át Dél-Olaszországig fut majd (a tervek szerint).
A Gazprom orosz gázipari cég, a projekt főrészvényese arra számít, hogy a Déli Áramlaton 2015-ben indulhat meg a földgázszállítás az EU-ba. A vezetékrendszer teljes kiépítése – amelynek összköltségét legalább 16 milliárd euróra becsülik – azonban alighanem csak 2017-re várható. Emiatt a 63 milliárd köbméterre tervezett teljes, éves szállítási kapacitását várhatóan csak 2018-ban éri el. Ez a mennyiség az uniós gázfogyasztás tíz százalékát fedezné.
A Déli Áramlat alternatívájaként (Nyugaton) megálmodott földgázvezeték, a Nabucco West pártolói még nem kommentálták a bolgár felülvizsgálati szándékot, de a szófiai ötlet mindenesetre nekik kedvez. Bár az is igaz, hogy a Nabucco West ügye sokkal lassabban halad, mint a Déli Áramlaté.
Az Egyesült Államok azt szeretné, ha az EU-beli (NATO) szövetségesei független forrás(ok)ból is biztosítanának maguknak földgázt, s nem köteleznék el magukat csak az oroszok mellett. A Nabucco West csőrendszer épp a túlzott orosz energiafüggőség ellensúlyozására szolgálna.
A bécsi székhelyű Nabucco-konzorcium tervezett földgázhálózata azonban komoly nehézségekkel küszködik és kiépítése még sehol sem tart. Az orosz forrástól való függőség csökkentését szolgálni hivatott Nabucco West a tervek szerint a Kaszpi-tenger térségéből (Azerbajdzsánból) juttatna el gázt – Törökországon át – az EU-ba. A Nabucco a tervek szerint a transzanatóliai földgázvezetékhez csatlakozva a török–bolgár határtól szállítaná a gázt Bulgárián, Románián és Magyarországon át az ausztriai Baumgartenben lévő elosztó központba.
Stratégiai projektnek minősül. Hivatalos célja pedig az, hogy javítsa az európai gázellátást. A korábban tervezett 3900 kilométernél azonban sokkal rövidebb, 1300 kilométer lesz a Nabucco vezetékrendszere. Legnagyobb éves kapacitása – szintén egyharmaddal – 20-23 milliárd köbméterre csökkenne. Ennél talán nagyobb baj az, hogy még mindig nincs biztos beszerzési forrás, miközben a beruházás becsült költségei csaknem megduplázódtak.
