Ha több pénzt keresünk és a gazdaság gyorsan bővül, ezzel arányosan egyre elégedettebbek leszünk, boldogabbak viszont nem – derül ki egy felmérésből. Ha viszont gyorsan és nagyon sok pénzt keresnek a szerencsések, sokan közülük igyekeznek azt elrejteni az adóhatóság elől.
Az Európai Uniónak ezermilliárd euró vesztesége származik évente abból, hogy az ügyeskedők eltitkolják bevételeiket és nem fizetnek rendesen adót. Ez a pénzmennyiség több annál, mint amennyit az EU 27 tagállama évente az egészségügyre költ, és nagyjából megegyezik az unió 2014 és 2020 közötti (hétéves) költségvetésének összegével.
Brüsszel megelégelte az adócsalók garázdálkodását és többfrontos ellentámadásra készül. Keményen fel kíván lépni az adócsalás és az adóoptimalizálás ellen, tehát az adóelkerülés törvénytelen és törvényes (kiskapukat kihasználó) formái ellen is. Feketelista készül az adóparadicsomokról.
A pénzhiánnyal küszködő uniós tagállamoknak szükségük van minden (adó)bevételre a rogyadozó költségvetésük konszolidálása érdekében. Az EU-tagok többsége ugyanis a 2008 ősze óta tartó válság miatt pénzhiánnyal küszködik, ez ellen eddig főként megszorításokkal (költségvetési kiadáscsökkentéssel) és adóemelésekkel harcolt. Az országok az adóterhek növelése helyett új területekre terjesztenék ki a pénzszerzést. Részben úgy, hogy növelnék az adóbeszedés hatékonyságát.
A minél hatékonyabb adóbeszedésről a minap rendkívüli EU-csúcson egyeztettek a tagállamok. Bár még csak kevés konkrét kérdésben hoztak érdemi döntést, a május 22-ei brüsszeli csúcstalálkozó jól mutatja, hogy az unió eltökélte: összehangoltan lép fel az adócsalások, adókijátszás és a kiskapukat kihasználó legális adóelkerülés ellen, illetve eredményesebb adóbehajtásra (adóztatásra) készül.
A küzdelem egyik fő célja a tagállamok adóügyi együttműködési rendszerének megteremtése és az uniós bankszámlaadatok teljes átláthatóságának megteremtése. Az EU ezt a célt a minél szélesebb körű automatikus banki információcsere (és adóügyi együttműködés) biztosításával kívánja elérni. Ha ez sikerül, a hatóságok elegendő információt szerezhetnek be minden uniós banktól az adózók más tagállamokban keletkezett, vagy tartott, esetleg rejtegetett jövedelméről.
Az automatikus banki adatcsere útján – a remények szerint – meg lehetne találni minden pénzt az EU-ban, amely után hazájukban nem fizették be a közterheket. Az automatikus bankbetét-adatcsererendszerhez már csatlakozott a 27 tagú közösség nagy többsége, de Ausztria és Luxemburg még vonakodik. Mindazonáltal Angela Merkel német kancellár már úgy látja, hogy a minapi EU-csúcson megállapodás született a banktitok megszüntetéséről. Ez óriási előrelépés az adóelkerülés és az adócsalás elleni harcban.
Az adóelkerülés elleni küzdelem azonban nem csak Európában vesz egyre nagyobb lendületet. A G20 országok legutóbbi (áprilisi) csúcstalálkozóján az állam- és kormányfők megerősítették: minden rendelkezésükre álló eszközzel fokozzák a nyomást az adóparadicsomokra. Hosszú távon így egyetlen ország sem kerülheti majd el, hogy átláthatóvá tegye pénzügyi szektorát.
Az adónyomozók persze a következő években várható uniós döntésekig sem tétlenkedhetnek. Sőt, az adósságválság hatására egyre nagyobb erőbedobással és eredményességgel dolgoznak szinte egész Európában.
Olaszországban az év elején átfogó akciót indítottak az adócsalók felderítésére. Az eddigi eredmények biztatóak. Az ellenőrzések során a pénzügyőrség négy hónap alatt mintegy kétezer adócsalót buktatott le, akik együttesen mintegy hatmilliárd euró közterhet nem fizettek be az államkincstárba.
A válságtól leginkább szenvedő Görögország szintén igyekszik minél több adóelkerülőt fülön csípni. A kormány a külföldi hitelezők „sugalmazására” fokozta az adóelkerülés és az adócsalás elleni harcot. Sokan ugyanis azzal érvelnek, hogy a hatalmas görög államadósság jelentős részét a széleskörű adócsalás és a korrupció okozta. Bár még egyik görög kormánynak sem sikerült hatékony megoldást találnia az adóelkerülés és a korrupció megfékezésére, az utóbbi időben már látványos eredmények is születtek. Athénban a bíróság márciusban adócsalás miatt nyolc év letöltendő szabadságvesztésre ítélte Akisz Cohacopulosz volt védelmi minisztert, egykor befolyásos szocialista politikust.
Adócsalás és korrupció miatt sok közéleti személyt vettek már őrizetbe, majd vontak felelősségre. Ez korábban elképzelhetetlen volt Görögországban, ahogyan az is, hogy a pénzügyi és a gazdasági bűncselekményeket üldöző hatóság, a SDOE már csaknem ezer politikus ellen vizsgálódik korrupció, pénzmosás, vagy adócsalás gyanúja miatt.
A legkínosabb uniós adóbotrány az idén alighanem Franciaországban robbant ki, azt követően, hogy Jerome Cahuzac költségvetési miniszter bevallotta: titkos bankszámlája volt Svájcban és azon 600 ezer eurót tartott. A pénz után vélhetően nem fizetett adót, sőt sokáig tagadta a titkos bankszámlát is. A botrány miatt Cahuzac lemondott, s azóta hatósági vizsgálat folyik ellene, adócsalás gyanúja miatt. Nem sokkal az ominózus eset után Francois Hollande francia államfő elrendelte a kormány mind a 37 miniszterének, hogy hozzák nyilvánosságra jövedelem-nyilatkozatukat és vagyonbevallásukat.
Az európai hatóságok és kormányok igyekezete egyelőre nem elég elrettentő erejű. Ha valaki el akarja kerülni, hogy adót fizessen, Európában még sokfelé megteheti. Sok ország kínál kiváló lehetőségeket a kedvező adózásra, és olyan trükköket, amelyekért cégeknek és magánszemélyeknek is megéri hozzájuk vinni a pénzt. Ennek szeretne véget vetni az EU.
