Nem győznek magyarázkodni, olykor büntetést fizetni azok a nagy nemzetközi bankok, amelyekről kiderült, hogy az elmúlt években talán a szokásosnál is többször keveredtek törvénytelen ügy(ek)be. Legutóbb a legnagyobb európai bankcsoport, a brit HSBC kényszerült elnézést kérni a hatóságoktól és ügyfeleitől, miután amerikai leányvállalatáról bebizonyosodott: több milliárd dolláros pénzmosásban vett részt.
Az USA szenátusának illetékes (al)bizottsága egyévi vizsgálódás után a minap marasztalta el a mintegy nyolcvan országban csaknem 9500 bankfiókot működtető HSBC-t. A cég neve felmerült az eddigi legnagyobb pénzintézeti botrányában is, amely júniusban robbant ki. Akkor derült ki, hogy a profitnövelés végett egy (mások szerint két) tucat globális nagybank évekig csalt a kamatokkal.
A HSBC-t azért rótta meg a szenátus, mert a bank hiányos belső ellenőrzési rendszerét kihasználva mexikói bűnözők 2006 és 2010 között valószínűleg – illegális kábítószer-eladásokból származó – dollármilliárdokat mostak tisztára az USA-ban.
A gyanú szerint a HSBC amerikai leánybankja együttműködött olyan szaúdi és bangladesi pénzintézetekkel is, amelyek terroristákat finanszíroznak. Kétes hírű partnerei között volt a szaúdi Al Rajhi Bank, az al-Kaida terrorszervezet tőkeellátója. A HSBC megsértette a Washingtonnak nem tetsző országok ellen bevezetett amerikai szankciókat is. Iránnak például – egy ottani bankkal közreműködve – hat év alatt titokban 25 ezer pénzforgalmi műveletet végzett, 19,4 milliárd dollár értékben.
A szenátus azt állítja, hogy az USA bankfelügyelete (NFA) tudott a legnagyobb európai bank amerikai leányvállalatánál tapasztalható hiányosságokról, és arról is, hogy túl lazán kezeli a pénzmosás elleni szabályokat – mégsem tett semmit.
Más amerikai hatóságok viszont (korábban) többször figyelmeztették a bankot a pénzmosásra lehetőséget adó belső ellenőrzési rendszerének hiányosságaira. Sőt azok megszüntetésére is felszólították. Hiába, a HSBC folytatta a tiltott műveleteket. Emiatt 2010-ben az USA igazságügyi minisztériuma is vizsgálódott a bankban.
A HSBC 2001 és 2010 közötti gazdálkodásáról a szenátusnak készített jelentés és az annak nyomán minap kipattant botrány után az ügyet már nem lehetett eltussolni. Ezért a bank menesztette több (közép)vezetőjét, szigorította a pénzmosás elleni előírásait, s peren kívül egyezkedik bírság vagy kártalanítás fizetéséről.
Kétes ügyleteivel a HSBC tovább erősítette annak gyanúját, hogy a nyugati nagybankok a nemzetközi illegális drogkereskedelem fő haszonélvezői. Erre már többen figyelmeztettek, közöttük Antonio Maria Costa, az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatalának (UNODC) egykori igazgatója is. Saját adatokra hivatkozva Costa már 2009-ben ismertette megdöbbentő feltételezését. Eszerint a pénzügyi világválság 2008. őszi kirobbanása után több bank úgy kerülte el a csődöt, hogy illegális drogeladásokból származó (kész)pénzt fogadott el.
Az UNODC szerint 2009-ben, a legnagyobb pénzínség idején – az adócsalásokból származó összegeket nem számolva – a világ bűnözőcsoportjainak összbevétele 2100 milliárd dollár volt. Ebből 1600 milliárd dollárt mostak tisztára pénzügyi csatornákon. (Az amerikai szenátus bankbizottsága évi 500–1000 milliárdra becsülte ezt az összeget, megjegyezve: a pénz fele amerikai bankokban „tisztult meg”.). Ennél talán csak az aggasztóbb, hogy ennek az óriási összegnek kevesebb mint egy százalékát sikerül lefoglalni vagy befagyasztani.
Nem tudni, hogy a drogmaffiák bevételeiből mennyi pénzt fehérítenek ki a bankok. Alejandro Gaviria és Daniel Mejia, a bogotai Andes Egyetem közgazdász professzorai szerint 2008-ban csak a kolumbiai eredetű kokain utcai eladásából 300 milliárd dollár volt a világon működő bűnbandák bevétele. Ebből csaknem 292 milliárd dollárt a fejlett országok bankjai mostak tisztára. Az így keletkezett „legális” pénzt a drogkartellek ugyanezekben az államokban fektették be. A két közgazdász szerint ez úgy lehetséges, hogy a hatóságok, jóllehet sok gyanús ügyről tudnak, nem erőltetik a (nagy)bankok ellenőrzését, inkább a drogpénzeket mosó, egyik-másik kishalra vetik ki a hálójukat – főként Európán és az Egyesült Államokon kívül.
Daniel Mejia nemrég a The Guardian brit lapnak azt állította, hogy a nagybankok „tabunak számítanak”. Szerinte az illetékesek azért nem kutakodnak náluk, mert a pénzmosással óriási összegek kerülnek vissza a legális forgalomba; azok lefoglalása „ebben a gazdasági helyzetben” egyenlő lenne a „politikai öngyilkossággal”.
A közelmúlt hatósági gyakorlata mintha Mejiát igazolná. A HSBC mellett alig akad vezető globális nagybank, amelyet az utóbbi években pénzmosás gyanúja miatt vizsgáltak és marasztaltak volna el, esetleg büntettek meg.
A ritka kivételek közé tartozik az amerikai Wachovia bank, amely szintén részt vett drogbevételek legalizálásában. Sőt, nevéhez fűződik az Egyesült Államok történetének legnagyobb pénzmosási ügye is. Hosszas vizsgálódás után a bank tavaly elismerte: rajta keresztül 110 millió dollárt utaltak a kábítószer-bevételből az USA-ba.
2004 májusa és 2007 júniusa között pedig legalább további 378,3 milliárd dollár érkezett a számláira Mexikóból. A Wachovia elmulasztotta ellenőrizni e hatalmas összeg eredetét... Feltételezések szerint a pénz egy része kábítószer-kereskedelemből származott, s drogkartellek moshatták tisztára. A mulasztásért a Wachovia, amelyet azóta megvett a Wells Fargo, az egyik amerikai óriásbank, 2010-ben 160 millió dollár büntetést fizetett. Alighanem volt miből.
