Három év óta a legnagyobb visszaesést szenvedte el a német feldolgozóipar 2012 júliusában. Sok egyéb (német) gazdasági adat is lehangoló. Elemzők ebből arra következtetnek, hogy az euróövezet válsága elérte Németországot – sok külföldi cég fontos kereskedelmi partnerét. Ez nekik is rossz hír, hiszen emiatt kevesebbet exportálhatnak a német piacra, vagyis csökkennek bevételeik, de tönkre is mehetnek.
A begyűrűző válság miatt Németország gazdasága lefékeződhet, visszaeshet és stagnálhat az év hátralevő részében. Ha ez az állapot hosszabb ideig fennmarad, akár a recesszióval is szembe kell majd néznie Európa legnagyobb és a világ negyedik legjobban teljesítő gazdaságának.
Sok német eddig abban a (tév)hitben ringatta magát, hogy akármi is történik, országuk sikerrel vészeli át a nehéz időket. Optimizmusukra az adhatott okot, hogy az évek óta tartó euróövezeti és nemzetközi válságot – a kezdeti nehézségek után – Németország már 2009 vége óta hatékonyan tudja kezelni. Közgazdászok szerint kész csoda, hogy az ország gazdaságának ennyi ideig sikerült kivédeni a válság negatív hatásait, s ezzel lényegében életben tartani az eurót is.
Ezt főként az Ázsia és Amerika felé irányuló erőteljes exportnövekedésének és az élénk belső (lakossági) keresletnek köszönheti. Bár a magánfogyasztás 0,9 százalékkal járult hozzá a tavalyi 3 százalékos GDP-növekedéshez, a német gazdaság igazi motorja az export. (A hazai munkahelyek csaknem negyede exportfüggő.). A válság ellenére a kivitel 2011-ben először lépte át az 1 billió, azaz ezermilliárd eurós határt. Németország tavaly 1,06 billió euró értékű árut adott el külföldre, 11,4 százalékkal többet, mint 2010-ben. Importja ugyanakkor 13,2 százalékkal 902 milliárd euróra emelkedett, ami szintén rekord.
Ha az EU legerősebb gazdaságának növekedése visszaesik, az nagyon sok országot érinthet kellemetlenül. Az unióba még csak készülődő délkelet-európai államoknak ez azért rossz hír, mert exportjuk részben a német piacra irányul. Ha a német gazdaság lassulása miatt kevesebb terméket tudnak eladni, a balkáni régió jelenleginél is rosszabb helyzetbe kerülhet.
A német kormány az idén 0,7 százalékos, a nemzeti bank, a Budesbank 1 százalékos gazdasági növekedést vár az országban. Feltéve, hogy nem mérgesedik el az euróövezeti válság és a világgazdaság sem torpan meg. A német pénzügyminisztérium viszont attól tart, hogy a gazdaság lefékeződhet, s 2012-ben alig növekszik.
Az EU legnagyobb gazdaságának lassulását több mutató is jelzi, közülük a legfontosabbak a külkereskedelemre vonatkoznak, hiszen az ország exportorientált. Kína és az USA után tavaly a 82 millió lakosú Németország volt a világ harmadik legnagyobb exportőre.
Legfontosabb kereskedelmi partnere az EU. A német termékek 70 százaléka az uniós piacra kerül; ebből mintegy 40 százalék a jelenleg súlyos válság sújtotta euróövezetbe. Minthogy több EU-gazdaság recesszióba süllyedt, bizonyára a továbbiakban – a hazai kereslet, illetve fogyasztás csökkenése miatt – jóval kevesebb német árut fognak vásárolni, mint korábban. Az elmúlt három évben az EU-tagok egyébként is (átlagban 3 százalékkal) visszafogták a német importot.
A német kivitel és behozatal 2012 elején nőtt, de júniusban már csökkent. A júniusi export 1,5 százalékkal maradt el a májusitól, amely – havonta – 3,9 százalékos növekedésével csaknem másfél éves csúcsra emelkedett. A júniusi 1,5 százalékos csökkenés jóval erőteljesebb volt a szakértői várakozásoknál. Az import még inkább visszaesett: júniusban 3 százalékot (havi összehasonlításban), a májusi 6,3 százalékos rekordnövekedés után.
A német külkereskedelmet azonban nem szabad temetni, hiszen éves szinten sokkal jobbak a mutatói. Az export júniusban 7,4 százalékkal haladta meg a tavalyi azonos időszak eredményét. Az euróövezetbe ugyan 3 százalékkal kevesebbet exportált Németország, de az USA-ba és a vezető feltörekvő gazdaságokba, így Brazíliába és Kínába (éves összehasonlításban) 19,8 százalékkal több német árucikk érkezett júniusban. A német külkereskedelmi mérleg többlete júniusban 17,9 milliárd euróra emelkedett az egy hónappal korábbi 15,6 milliárd euró után.
Az ázsiai és amerikai exporttól azonban naivitás lenne elvárni, hogy nagyot lendítsen Németországon, hiszen a kínai és az indiai gazdaság is sokkal gyengébben teljesített az idén, mint az utóbbi három évben. Brazília gazdasági növekedése szintén lassúbb. Emiatt vélhetően ezek a gazdaságok is kevesebbet fognak vásárolni Németországtól. Így ezeken a külpiacokon valószínűleg nem lehet kompenzálni a német cégek EU-ban elszenvedett veszteségeit.
A biztató éves külkereskedelmi adatok ellenére a nagy feldolgozó-ipari exportőrök legfrissebb vállalati eredményei a lassulásra utalnak. Közben az új megrendelések is visszaestek. Az ipari rendelésállomány júniusban 7,8 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál, és ez nagyon kellemetlen meglepetést okozott a piaci szereplőknek. Az 1,7 százalékos havi szintű visszaesés sem vidított fel senkit, hiszen a szakértők csak egyszázalékos csökkenéssel számoltak.
A válságot és a német gazdaság lassulását az ipari termelőágazatok már a nyár eleje óta érzik. A májusi 1,78 százalékos bővülés után ugyanis júniusban 0,9 százalékkal (éves összevetésben 0,3 százalékkal) csökkent az ipari termelés. Ráadásul a második negyedévben romlott az üzleti hangulat is.
Júniusban még a – harmadik egymást követő hónapban – német kiskereskedelmi forgalom is csökkent. Májushoz képest 0,1 százalékkal esett vissza, miközben az elemzők 0,5 százalékos növekedést vártak júniusra. A németek májusban 0,3, áprilisban 0,1 százalékkal vásároltak kevesebbet, miközben az adósságválsággal küszködő EU-országok sem kapkodnak a termékeikért. Mindez arra utal, hogy – bár a munkanélküliség rekordméretűen alacsony – a lakossági pénzköltés mérséklődik, ezért alighanem a fogyasztás sem marad a gazdaság fontos húzóereje.
