Még messze van a vége az euróövezet válságának és az ellene bevetett szigorú kormányzati intézkedéseknek. Legalábbis ezt sugalmazzák az EU gazdasági adatai. A legújabb hivatalos statisztikai kimutatások szerint idén a második negyedévben az euróövezet és az EU gazdasága is visszaesett az előző háromhavi átlaghoz képest.
Elemzők úgy vélik, hogy a válság leküzdését szolgáló drákói kormányintézkedések eredményeit, így a gazdaságok fellendülését is, legkorábban csak 2013-ban lehet majd érzékelni. Azt is valószínűsítik, hogy a megnyugtatóan még mindig nem rendezett súlyos euórövezeti adósságválság miatt a közös valutát használó országok közül a továbbiakat is külső pénzügyi segítségben kell részesíteni.
Néhány kivételtől eltekintve, az eurózóna gazdaságai komoly visszaeséssel és recesszióval küszködnek. Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat minap ismertetett kimutatása szerint az euróövezet 17 tagállamának összesített bruttó hazai összterméke (GDP) a második negyedévben 0,2 százalékkal csökkent az előző három hónaphoz képest. Az EU 27 tagállamában szintén ennyivel zsugorodott a gazdaság teljesítménye az első negyedévhez viszonyítva.
Az euróövezet GDP-jének 0,2 százalékos visszaesése a második negyedévben megfelel ugyan az elemzői várakozásoknak, de rossz eredménynek számít az első negyedév 0 százalékos „teljesítményéhez” képest. Még sötétebb a kép, ha éves összehasonlításban szemléljük az euróövezet GDP-jét. A csökkenés ebben az esetben 0,4 százalékos, kétszer akkora, mint az első negyedévben. (Éves szinten az EU gazdasága 0,2 százalékkal hanyatlott vissza az április–júniusi időszakban.). Ez a lesújtó adat szinte megegyezik az Európai Bizottság éves előrejelzésével, amely szerint az idén az eurózónában az összesített GDP 0,3 százalékkal lesz kisebb, mint tavaly, vagyis marad a recesszió.
Az euróövezet déli perifériaországaiban – ahol évek óta a legnagyobb a válság – továbbra is rendkívül súlyos a gazdaság helyzete, hiszen mindegyik országban csökkent a GDP. A déli kormányok kíméletlen költségvetési megszorításokkal és takarékossági intézkedésekkel igyekeznek orvosolni a bajokat. Közben többen közülük (a görög, a portugál és a spanyol) nemzetközi pénzügyi segítségből működtetik, illetve tartják életben a gazdaságot, az államot, esetleg a bankrendszert.
Eddig már öt euróövezeti (főként dél-európai) ország kért vagy kapott nemzetközi pénzügyi mentőövet. Az utóbbi időben egyre gyakrabban esik szó arról is, hogy további államok folyamodhatnak segítségért, a vezető gazdaságok közül akár Spanyolország és Olaszország is. Madridnak júliusban már jóváhagytak egy bankmentő hitelkeretet (százmilliárd euró értékig), de nem kizárt, hogy további 300 milliárd euró hitelre is szüksége lesz az állam és a gazdaság támogatására. Madrid cáfolja ezt. Róma szintén visszautasítja a külföldi mentőcsomag ötletét.
A különösen nehéz helyzetben lévő és problémás országok közül – a második negyedévben – Portugáliában 1,2 százalékkal, Cipruson 0,8 százalékkal, Olaszországban 0,7 százalékkal, Spanyolországban 0,4 százalékkal maradt el a gazdaság teljesítménye az első negyedévi mögött. Éves összevetésben még riasztóbbak a második negyedévi gazdasági adatok: a portugál GDP 3,3 százalékkal, az olasz 2,5 százalékkal, a spanyol 1 százalékkal esett vissza. Az ugyancsak problémás Írország, az euróövezet perifériájáról nem közölt még adatokat.
A mindenütt elrettentő példaként emlegetett – öt éve recesszióban sínylődő és 23 százalékos munkanélküliséggel küszködő – Görögország GDP-adatai is hiányoznak az Eurostat legújabb összegzéséből. Athén szerint a válság által leginkább sújtott euróövezetbeli országban (éves összehasonlításban) 6,2 százalékot zuhant a GDP a második negyedévben. Az adat valamivel jobb a vártnál, de még lehet rosszabb is, mert Görögországnak újabb megszorításokra lesz szüksége, hogy a nemzetközi hitelezők folyósítsák számára a korábban ígért (240 milliárd euró összértékű) kölcsön újabb részleteit.
A válság egyre erősebben érezteti hatását az EU, illetve az euróövezet északi tagállamaiban is. Így az idén egy százalékos GDP-növekedést váró stabil Finnországban is, amely óriási meglepetésre egy százalékos gazdasági visszaesést szenvedett el a második negyedévben. Ekkora lemaradást az első negyedévi GDP-teljesítmény mögött csupán néhány ország könyvelt el az egész unióban. Nagy-Britannia, az EU második legerősebb gazdasága is alulteljesített a második negyedévben (0,7 százalékot esett a GDP-je), de ez nem okozott akkora meglepetést, hiszen a szigetország már jó ideje mély recesszióban vergődik.
Az euróövezet teljesítményén valamelyest javított a – 17 tagú közösség, s az EU legnagyobbjának számító – német gazdaság. A vártnál egy hajszállal erősebbnek bizonyult a második negyedévben: 0,3 százalékkal bővült az első három hónaphoz viszonyítva. Ezzel az adattal csak az a baj, hogy elmarad az első negyedévi 0,5 százalékos növekedéstől, és ebből már sokan rosszra következtetnek Németországban. Éves összevetésben 0,5 százalékos volt a német GDP gyarapodása a második negyedévben, a megelőző negyedévi pedig 1,7 százalékos. A két adat összehasonlításából szintén erőteljes csökkenés következtethető ki.
Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az adósságválságban szenvedő európai országoknak nyújtott segítség az EU legnagyobb gazdaságai, elsősorban Németország számára lassan elviselhetetlen terhet fog jelenteni. (A 240 milliárd euró összértékű két görög mentőcsomagba csak a németek 127 milliárd eurót tettek).
Bár az euróövezetben növekedett még a szlovák (0,7 százalékkal), a holland és az osztrák gazdaság is (egyaránt 0,2 százalékkal), ez nem sokat javított a közösség összesített GDP-jén. Ahogyan a 13 év után ismét 10 százalékos rekordnagyságú munkanélküliséggel szembesülő Franciaország sem.
A francia GDP nem nőtt a második negyedévben, de nem is csökkent. Stagnált, amit Európa másik kiemelten fontos és meghatározó gazdasága esetében jó jelként értékeltek az elemzők, akik minimális, 0,1 százalékos visszaesést valószínűsítettek. A szakértők ugyanakkor aggályosnak tartják, hogy a francia GDP már harmadik negyedéve képtelen növekedni. Attól tartanak, hogy a stagnáló francia és a lassuló német gazdaság az idén biztosan nem tudja megmenteni az eurózónát a visszaeséstől és a válságtól sem.
