Gabonaár-robbanás, s annak nyomán súlyos élelmiszerválság rengetheti meg még az idén a világot. Mindkét esemény akadályozhatja az évek óta gyengén teljesítő világgazdaság várt javulását, s akár új, óriási pénzügyi válságot, éhséglázadásokat és zavargásokat is okozhat. Olyanokat, amilyenek az árutőzsdék spekulációs ügyletei miatt robbantak ki 2007–2008-ban és 2011-ben.
Bár az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) jelenleg nem lát okot aggodalomra, a nemzetközi gabonapiacok mást jeleznek. A spekulánsok hónapok óta hiperaktívak ezeken a piacokon, és egyre feljebb srófolják az árakat. Elsősorban a mezőgazdaságot világszerte sújtó szárazság következtében jelentkező terméskiesést használják ki árutőzsdei ügyeskedésre és haszonszerzésre.
Az évtizedek óta nem tapasztalt csapadékhiányt az idén nagyon sok – főként az északi féltekén fekvő – ország sínylette meg. Kanada, Kína, Németország, és talán Argentína, Brazília és Dél-Afrika a kivételek közé tartozik.
A Kazahsztánnal és Ukrajnával a világ gabonaexportjának negyedét biztosító Oroszországban nagyon gyenge a termés. A fő gond mégis az, hogy a tartós és katasztrofális aszály miatt az Egyesült Államok hatalmas termésveszteségeket szenvedett el. Az USA az agrártermékek világpiacának főszereplője, mind termelőként és exportőrként, mind a meghatározó árutőzsdéken és a mezőgazdaságba legtöbbet befektető pénzalapok tekintetében. A világ agrárpiacát ezért érinti különösen rosszul az USA-t sújtó aszály; részben ezért drágulnak a gabonafélék és egyes (alapvető) élelmiszerek.
Ha az árak tartósan magasak maradnak, s időnként még hirtelen emelkednek is, veszélybe kerülhet a világ élelmiszerellátása, és ez növeli az ismétlődő zavargások esélyét. A közép-amerikai, a közel- és közép-keleti és az afrikai országok többsége van ennek a veszélynek kitéve. Ezek a nyersanyagban szegény, fejlődő államok importálják a legtöbb élelmiszert, amire az ottani háztartások jövedelmüknek a 60-80, olykor 90 (!) százalékát költik el.
Az idén a nemzetközi gabonapiacokon az alapvető és meghatározó mezőgazdasági termékek, illetve élelmiszer-alapanyagok közül leginkább a kukorica, a búza és a szójabab drágult meg. A Világbank szerint június elejétől augusztus elejéig a búza ára átlagosan 50, a kukoricáé 45, a szójababé 30 százalékkal emelkedett.
Azóta már több gabonaféle ára visszaesett a tőzsdén, de a nagyarányú terméscsökkenés miatt már őszre újabb drágulás esedékes. Joseph Glauber, az USA mezőgazdasági minisztériumának vezető közgazdásza szerint: „nagyon magas élelmiszerárakkal kell számolnunk”.
A nyersanyagpiacok világpolitikai és társadalmi összefüggéseit elemző tekintélyes amerikai agytröszt, a New England-i Összetett Rendszerek Kutatóintézet (NECSI) szintén hatalmas gabonaár-, illetve élelmiszerár-robbanással számol a következő hónapokban. Augusztusban megjelentetett tanulmánya új gabonapiaci árrekordokat vár 2013 elejére. Az egyesült-államokbeli, Cambrigde-i központú NECSI szerint a kialakulóban levő árhullám a korábbiakhoz képest súlyosabb élelmiszerválságot okozhat, sőt egy új, óriási pénzügyi cunamit is elindíthat.
Az áremelkedés már legalább nyolc éve egyértelmű. Csupán az utóbbi öt évben két árrobbanás, majd hirtelen árzuhanás volt tapasztalható. A NECSI számára ez rendkívül súlyos állapotokra és világméretű élelmiszerválságra utal.
Az elmúlt évek nagy élelmiszer-drágulásait és a gabonapiaci árcsúcsokat sokan a megugrott keresletet nehézkesen követő kínálattal, a bioetanol-gyártással (az USA kukoricatermésének csaknem a fele erre megy el) és a klímaváltozás okozta aszállyal magyarázzák. A drágulásokért mégsem ezek a tények hibáztathatók elsősorban.
Sokkal inkább az árupiaci spekuláció. A befektetési bankok, fedezeti és árutőzsdei alapok, vagyis a száz- és ezermilliárd dollárokat mozgató pénzügyi kiskirályok régen rájöttek arra, hogy óriási hasznot húzhatnak az élelmiszerekből. Ezek az intézmények már több mint tíz éve pénzügyi termékként, spekulációs befektetésként kezelik a mezőgazdasági termények és élelmiszerek egy részét. A búza és más, alapvető fontosságú agrártermékek nem érdeklik a spekulánsokat, csak azért vásárolnak belőlük, hogy nyereségre tegyenek szert.
Emiatt a mezőgazdasági termékek árának alakulása többnyire a spekulációtól függ. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a befektetők tétjei, fogadásai, várakozásai mozgatják, hajtják fokozatosan felfelé az árakat, és ennek következtében alakulásuk egyre inkább elszakadt a tényleges fizikai kereslettől és kínálattól.
Az idei aszály, főként az amerikai szárazság és gyenge termés, tökéletes táptalaja a spekulációnak. Ebben a „játékban” amerikai pénzintézetek (főleg a Goldman Sachs és a Morgan Stanley befektetési bankóriások) a főszereplők, de az európaiaknak (mindenekelőtt a Barclays brit banknak) is sokkal több jut a morzsáknál.
Az amerikai határidős árutőzsdei felügyelet szerint a Barclays és hasonló intézmények az utóbbi 12 évben összesen 200 milliárd dollárt (158 milliárd eurót) fektettek agrártermékekbe. A mezőgazdasági árukhoz kapcsolódó – spekulációra kiváló – pénzügyi termékekbe további dollárszázmilliárdok áramlottak.
Az amerikai intézményi befektetők korábban soha nem koncentráltak olyan hatalmas és egyre növekvő mennyiségű tőkét a kukorica- és búzapiacba, illetve a hozzájuk köthető pénzügyi termékekbe, mint az elmúlt hónapokban. Elemzők ezért biztosra veszik, hogy ennek újabb árrobbanás lesz a következménye.
A bankok és társaik tagadják, hogy a spekulációs ügyletek lényegesen befolyásolnák az élelmiszerárakat. Azt meg végképp igyekeznek eltitkolni, hogy ezeken az üzleteken mekkora a nyereségük. A nemrég kipattant globális kamatcsalási ügy egyik főszereplőjéről, a Barclays-ről is csak véletlenül derült ki a napokban, hogy 529 millió angol fontot (667 millió eurót) kaszált 2010–2011-ben a búzával, szójával és egyéb élelmiszerekkel folytatott spekulációs műveletek során.
