Tüntetésektől és sztrájkoktól hangos Portugália, amely – több euróövezeti országhoz hasonlóan – évek óta súlyos (adósság)válsággal küszködik, és külső pénzügyi segítségből próbál talpon maradni. Az ibériai ország jobboldali kormánya a közelmúltig több intézkedéssel próbálta orvosolni a bajokat. Ebben a lakosság is partner volt. Elfogadta a költségvetési megszorításokat, strukturális reformokat és az állami vagyon privatizációját is. A napokban azonban minden a feje tetejére állt: elégedetlenségi hullám kezdett terjedni az országban.
Pedig 2012. szeptemberéig Brüsszel a portugálokat gyakran olyan példaként hozta fel, amely azt igazolja: nem minden – válságtól sújtott – euróövezeti perifériaállamnak kell feltétlenül Görögország sorsára jutnia. Az idei ősz kezdetéig a megszorításokkal szembeni társadalmi ellenállás is jóval enyhébb volt Portugáliában, mint a térség többi országában, jóllehet a portugáloknak is van épp elég gondjuk a krízis miatt. Brüsszelben már-már az euróövezeti válság kezelésére alkalmas modellként kezdték emlegetni, és ajánlgatni Portugáliát a bajba jutott többi államnak.
A kormányzati és lakossági összefogással elért eredményeket az IMF, az EU és annak jegybankja, az ECB (a trojka) eddig többször megdicsérte. A trojka ráadásul további egy év haladékot adott Lisszabonnak a tavaly jóváhagyott 78 milliárd euró segítségért cserébe támasztott feltételek teljesítésére.
Szeptemberre azonban elfogyott a lakosság türelme, s úgy tűnik, a Brüsszelben vizionált portugál megoldási modell is összeroppan. A portugálok mintha már nem hinnék el, hogy az IMF válságkezelésre ajánlott receptje, az állami kiadások csökkentése (a megszorító politika) kedvező fordulatot hoz és eredményes lesz.
Hitetlenségüket és elégedetlenségüket a gazdaság helyzete és a szeptemberben elfogadott új megszorító csomag táplálja. A portugál gazdaság a legmélyebb recesszióba süllyedt az 1970-es évek óta. Tavaly 1,6 százalékkal esett vissza a 2010-es 1,4 százalékos növekedés után. Idén 3,3 százalékkal csökkenhet a hazai össztermék (GDP). Közben a munkanélküliség rekordszintre, 15 százalékra emelkedett az országban 2012 második negyedévében; az év végére pedig (a kormány szerint) 16 százalék közelében lesz.
Ezzel szemben a fogyasztás vissza fog esni. Emiatt jelentősen zsugorodnak majd a kormányzati (adó)bevételek, aminek következtében a költségvetési hiány túl fogja lépni az idei évre tervezett arányt. A felduzzadt költségvetési deficit mellett a hatalmas államadósság szintén egyre nagyobb gondot okoz. Portugália GDP-arányos államadóssága 111,7 százalék, a harmadik legmagasabb az egész EU-ban. A legeladósodottabb uniós tagok közül csak Görögország (132,4 százalék) és Olaszország (123,3 százalék) előzi meg ezen a dicstelen listán.
A legnagyobb londoni adósságpiaci adatszolgáltató, a CMA-csoport szerint 2012 második negyedévében a világ tíz legkockázatosabb államadósa közül öt az eurózóna tagja volt. A CMA-listán is Görögország áll az élen. A maradék négy, eurót használó problémás államadós ország közül Portugália szintén előkelő helyet foglal el; Ciprussal, Írországgal és Spanyolországgal együtt.
Mindebből kiindulva, s vélhetően a trojka nyomására Lisszabon nemrég az eddigieknél sokkal keményebb válságkezelésről döntött. Új megszorításokat és adóemeléseket jelentett be, noha a módszer eddig sem hozta meg a várt eredményt.
A kormány jövőre jelentősen, 11-ről 18 százalékra emeli a munkavállalók társadalombiztosítási járulékát és a személyi jövedelmek adóját, ami elviselhetetlen közterheket ró a 485 eurós minimálbért vagy annál alig többet keresők számára. Tovább csökkenti a közalkalmazotti fizetéseket és a nyugdíjakat, elbocsátja az állami alkalmazottak egy részét, szigorítja a munkanélküli-segélyezést és a szociális támogatásokat, valamint jobban megadóztatja a vagyonokat és a tőkét.
A Portugáliának 78 milliárdos pénzügyi támogatást nyújtó trojkának tetszik a kormánydöntés, amelyet Pedro Passos Coelho miniszterelnök a „gazdasági vészhelyzet” elhárításával és a gazdaság szerkezetének átalakításával indokolt.
A trojka a várható újabb drákói intézkedésekért cserébe a minap enyhített a Portugália megsegítésének feltételéül szabott költségvetési szigorításon. Egy év haladékot adott a hiánycél elérésére: beleegyezett, hogy idén a költségvetési deficit a GDP 5 százaléka, 2013-ban pedig 4,5 százaléka legyen. Az EU-ban engedélyezett legfeljebb 3 százalékos hiányt a tervezetthez képest tehát nem jövőre, hanem egy évvel később, 2014-ben kell csak teljesítenie az országnak.
Akad azonban egy komoly baj a válságkezeléssel. A nemrég bejelentett intézkedések miatt mindenki kíméletlenül ostorozza a jobboldali koalíciót. Még annak egyik pártja, a populista CDS is elégedetlen a válság elleni új programmal. Emiatt állítólag a kormány is megingott Portugáliában, amely a kétségbeejtő helyzetben már örömmel fogadja az egykori gyarmatából, a kőolajban gazdag délnyugat-afrikai Angolából érkező beruházásokat és egyéb pénzügyi támogatásokat.
Maguk a portugálok dühösek, elégedetlenek, és egyre türelmetlenebbek a legutóbbi kormánydöntés miatt. Az elégedetlenkedők érthetetlennek tartják, miért erőlteti a hatalom a megszorításokat, amikor azokról eddig már bebizonyosodott: eredménytelenek, sőt a recesszió elmélyüléséhez vezetnek. A kormány szemére vetik azt is, hogy a lakosságot „kísérleti nyulakként” kezeli.
A média sem kíméli a koalíciót. Az egyik lap azzal vádolta meg a kormányt, hogy az újabb megszorítással a „nép gyomrára mért csapást”.
A fokozódó társadalmi elégedetlenség miatt szeptember dereka óta már százezrek tiltakoztak országszerte a megszorítások ellen; a szakszervezetek általános sztrájkkal fenyegetnek. Az incidensektől sem mentes demonstrációk egyikén az IMF is megkapta a magáét: tüntetők paradicsomzáport zúdítottak a pénzügyi szervezet lisszaboni székhelyére. Ezek után már sokan vélik úgy, hogy a heves tiltakozások és a paradicsomroham alighanem elsöpörték a Brüsszelben vizionált és széles körben alkalmazni kívánt portugál válságkezelési modellt.
