Az euróövezetet három éve sújtó és mélyülő adósságválsága ellen az EU és a nemzeti kormányok egyre elkeseredettebben küzdenek. Olykor tüntetésektől és zavargásoktól kísért költségvetési megszorító eszközökkel (spórolással), olykor egyéb módszerekkel. A fő cél: az (állam)adósságok csökkentése, az államcsődök megakadályozása, a recessziós gazdaságok talpra állítása és a válság leküzdése.
Ha volna elég pénz, minden könnyebben és talán gyorsabban menne. Az EU(rózóná)ban vészesen súlyosbodó helyzet miatt ezért – a közösségi lelőhelyek mellett – mindenki ott próbál plusz pénzt, illetve hitelt szerezni, ahol tud. A közösség meghatározó politikai és gazdasági hatalmának, Németországnak a kormányfője, Angela Merkel a nyár végén Kínában kilincselt. Az EU-t sújtó válság ellen bevethető összegeket nem kapott, csak ígéreteket. És bátorítást a válság rendezésére irányuló uniós döntések mielőbbi végrehajtására. Bátorításban és ígéretben nem volt hiány a szeptemberben Brüsszelben megtartott 15. EU–Kína csúcson sem, amelynek a világot érintő „gazdasági és pénzügyi kérdések megvitatása” volt a központi témája.
Csin Li-csun, Kína legfontosabb, a világ ötödik legnagyobb állami befektetési alapja (CIC) felügyelőbizottságának az elnöke a minap azonban lehűtötte a kedélyeket. Kijelentette: irreális elvárás, hogy bármelyik kínai befektető hitelt (pénzt) adjon – kötvényvásárlás révén – az eladósodott európai országoknak.
Az euróövezet válságban és adósságtengerben úszó tagjainak pedig azt üzente, hogy amíg a költségvetési, szociális és monetáris politikájuk alapvető problémáit nem oldják meg, nem számíthatnak kínai beruházásra. Szerinte a kínai befektetőket, így a 2007-ben alapított és mintegy 480 milliárd dollár felett rendelkező CIC-et, egyedül az euróövezet legmegbízhatóbb és legszilárdabb, ún. magországai által kibocsátandó eurókötvények érdekelhetik majd. A periféria adósságokban fuldokló országai és a többi uniós tag tehát csak álmodhat a kínai pénzügyi segélyről. Holott mindegyiknek rengeteg és hatalmas bőröndnyi pénz kellene – sürgősen.
Az EU(róövezet) több országa már korábban is tudta: Kínától hiába próbál kölcsön kérni pénzt a válság, illetve az államadósság leküzdéséhez. Ezért közülük nem egy inkább Oroszországban próbálkozik, titokban.
Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter nemrég megerősítette, hogy már öt uniós állam fordult sürgős pénzügyi segítségért Moszkvához. Közülük csak a (görögök lakta) Ciprusi Köztársaságot nevezte meg, a többit nem. Orosz lapok úgy tudják: az eurót használó országok közül Görögország és Írország kérhetett még pénzt Moszkvától. A valutaövezeten kívüli lehetséges hitelkérelmezők közül Bulgária, Lettország, Litvánia és Magyarország neve merült fel a moszkvai médiában.
Oroszország tavaly már adott 2,5 milliárd euró kedvezményes hitelt Ciprusnak, amely ezúttal ötmilliárd eurót szeretne kapni Moszkvától. Nem lesz könnyű a hitelszerzés, hiszen szeptemberben Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter még valószínűtlennek nevezte a gyors megegyezést.
Az EU soros elnöki tisztségét július óta betöltő Ciprust viszont egyre inkább sürgeti az idő. A szigetország ugyanis már több mint egy éve képtelen pénzt szerezni a nemzetközi piacokon. Emiatt a kormány csak hitelekből tudja finanszírozni saját deficitjét, s a válságba került bankok tőkeigényét, ami folyamatosan növekszik.
Az ország gazdasága szintén romokban; az elmúlt negyven év legmélyebb recessziójában sínylődik. A nicosiai kormány szerint a gazdaság idén 1,5 százalékkal zsugorodik, sőt 2013-ban is folytatódik a recesszió. Ciprus közben a harmadik helyre került azok között az EU-tagok között, amelyekben leggyorsabban nő a munkanélküliség. Az ősz elején a munkaképes korúak 11 százalékának már nem volt állása.
A gazdaságilag és pénzügyileg megroppant Ciprus idén nyáron uniós segítséget is kért, ötödikként az euróövezet 17 tagállama közül. Az ok: nem sikerült gyorshitelt szereznie sem Kínától, sem Oroszországtól. A nemzetközi hitel bankmentésre és az állam kisegítésére kell. A legnagyobb bajba a három legnagyobb pénzintézet került: a Bank of Cyprus, a Cyprus Popular Bank és a Hellenic Bank.
Szakértők szerint az országnak 13 milliárd euró külső pénzügyi támogatásra van szüksége; 9 milliárd euró kellene bankjai kisegítésére, további 4 milliárd euró az államadósság kezelésére. Csak a három legnagyobb bankot mintegy 8 milliárd euróval – a ciprusi éves bruttó hazai össztermék 47 százalékát meghaladó összeggel – kell kisegíteni.
Úgy tűnik, az uniós mentőcsomag egyre sürgetőbb. Ciprus ezért igyekszik mielőbb megegyezni az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal, amelyekkel a nyáron kezdett hiteltárgyalásokat, de azok akkor gyorsan megszakadtak. Azóta a színfalak mögött folyt sikerrel kecsegtető egyezkedés; közeledtek is az álláspontok. Vasszosz Sziarlisz ciprusi pénzügyminiszter szerint „nagyon közeli a megállapodás”.
