Minden jel arra utal, hogy az EU vezető hatalmai (egyelőre) nem merik megkockáztatni az ország államcsődjét. Sem kilépését a mély válság sújtotta és kaotikus euróövezetből. A görög összeomlásnak – hosszú távon – ugyanis komoly gazdasági és politikai következményei lennének az EU-ban és másutt.
Bár nem mindenki osztja ezt a véleményt, a tekintélyes német Bertelsmann Alapítvány szerint az esetleges görög csőd a következő hét évben 42 fejlett ipari és feltörekvő országban akár összesen 17 200 milliárd euró (!) kárt is okozhat. A legnagyobb veszteség az uniós tagokat, mindenekelőtt Franciaországot és Németországot érné, de az USA-ra és Kínára is pénzügyi csapást mérne.
Így aligha meglepő, hogy Görögország megmentésére nemzetközi koalíció szerveződött. Tagjai mentőcsomagokkal és erőltetett megszorításokkal próbálják a haldokló ország fizetőképességének látszatát kelteni. Közben biztosítják a kifizethetetlen államadósság törlesztgetését és igyekeznek növekedési pályára állítani az öt éve recessziós görög gazdaságot.
Athén evégett valószínűleg – a korábban megszabottnál – két évvel több időt kap a nemzetközi pénzügyi segítség feltételeinek teljesítésére. Számíthat a korábbi hitelek törlesztési idejének a meghosszabbítására és azok kamatának csökkentésére is. Az euróövezet talán ad egy új mentőcsomagot is, benne 32-33 milliárd euróval.
A kétéves haladék az állami kiadások – pl. a nyugdíjak, vagy a közalkalmazotti bérek – csökkentésére, esetleg a gazdaság, a munkaerőpiac és az energiaszektor reformjára vonatkozna. Az már biztos, hogy a költségvetési hiányt a tervezett 2014 helyett 2016-ra kell a bruttó hazai össztermék (GDP) 3 százaléka, az EU-ban megengedett felső határ alá szorítani.
Az éves GDP-arányos államadósság lefaragására szintén adna két év haladékot az EU. A Nemzetközi Valutaalap (IMF), Görögország másik fő hitelezője azonban ragaszkodik a 2020-as eredeti határidőhöz. Az unióban a görögök államadóssága a legmagasabb; idén elérheti a GDP 176,7 százalékát. Ezt kellene 120 százalékra csökkenteni 2020-ra. (Az EU-tagok GDP-arányos államadóssága elvben legfeljebb 60 százalék lehet.)
Az EU és az IMF abban viszont állítólag egyetért, hogy lazítani kell a görög privatizációs tervet. A két hitelező már azzal is megelégedne, ha Athén a következő két évben 8,8 milliárd euró értékű állami vagyont értékesítene az eredetileg tervezett 19 milliárd euró helyett. Az állami vagyon(elemek) eladásából származó bevételből Athén az adósságot csökkentené. Görögország 2020-ig ötvenmilliárd euró privatizációs bevételre törekszik. Valószínűleg erre az időpontra is haladékot kap.
A kormány új típusú adóbehajtással is megpróbál pénzt szerezni a túléléshez, és az államadósság csökkentéséhez. Kirúgja az adó- és vámhivatal minden vezető tisztségviselőjét és adónyomozóját. Helyükre 2335 új embert vesz fel. Nekik csak egy feladatuk lesz: nagyon gyorsan sok pénzt „szerezni”. Ez látszólag könnyű lesz, hisz az adótartozások összege tavaly már elérte a 45 milliárd eurós rekordot. Ebből azóta „csak” 19 milliárd eurót sikerült behajtani.
Az új alkalmazottak teljesítményét három havonként értékelik; aki alulteljesít, azonnal elbocsátják. A jól dolgozó adóbehajtók maradhatnak, de legfeljebb egy évig. Munkaszerződésük még kétszer egy évig megújítható, többször nem. A szigorítással a kormány a megállapodott tisztviselők korrumpálódását szeretné elkerülni.
Az új szabályt vélhetően az IMF és az EU „javaslatára” vezetik be. A hitelezők talán nem véletlenül ösztökélik Görögországot, hogy fokozza az adóelkerülés és az adócsalás elleni harcot. Egyik érvük az lehet, hogy a hatalmas görög államadósság jelentős részét a széles körű adócsalás és a korrupció okozta. A másik pedig az, hogy az utóbbi három évben (amióta a Görögországban kirobbant adósságválságot az egész eurózóna nyögi) egyik kormánynak sem sikerült hatékony megoldást találnia az adóelkerülés és a korrupció megfékezésére.
A korrupció kiterjedtségét jelzi, hogy a lakosság jó része üdvözölte az IMF és Brüsszel javaslatát az adórendszer átalakítására. Sok görög reméli, hogy ezáltal sikerül „kisöpörni a rablóbandát”, vagyis az ügyfeleikkel eddig korrupt kapcsolatot fenntartó tisztességtelen adóhivatali alkalmazottakat.
Az állásukat vesztett adónyomozók és -behajtók kevésbé örülnek a változásnak. A görög adórendszert az utóbbi két évben átalakították, s ez alatt az idő alatt a régi alkalmazottak 12 milliárd euró adóbírságot szabtak ki. Adócsalás és korrupció miatt sok közéleti személyt őrizetbe is vettek, majd felelősségre vontak.
Ez korábban elképzelhetetlen volt az országban. Amint az is, hogy a pénzügyi és gazdasági bűncselekményeket üldöző hatóság, a SDOE jelenleg már csaknem ezer politikus ellen vizsgálódik korrupció, pénzmosás, vagy adócsalás gyanúja miatt.
Két év haladék
Két fontos trojkajelentésnek még el kell készülnie ahhoz, hogy az Eurócsoport november 20-án meg tudja hozni a döntést a görög kiigazítási program finanszírozásáról – derült ki hétfőn a 17-tagú valutaövezet pénzügyminisztereinek ülését követően. A két hiányzó láncszem, amire még várni kell a görög állam finanszírozási igényeiről és az államadósság fenntarthatóságáról szóló trojkajelentések, amelyek Olli Rehn uniós gazdasági és pénzügyi biztos szerint egy hét múlva biztosan elkészülnek.
Az viszont egyre bizonyosabbnak tűnik, hogy két év haladékot kaphat az államadósság szintjének fenntarthatóvá tételére vonatkozó elvárás alól Görögország. Ezt hétfő éjjel Jean-Claude Juncker, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport elnöke jelentette ki a tárcavezetők hétfői tanácskozása után.
A luxemburgi politikus a megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Athén várhatóan módot kap arra: 2020 helyett 2022-re érje el, hogy az államadósságot a GDP jelenlegi több mint 170 százalékáról fenntartható módon a görög hazai össztermék 120 százalékára csökkentse. (MTI/bruxinfo.hu)
