Az euró bevezetése óta a legmagasabb szintre emelkedett a munkanélküliség a közös valutát használó 17 uniós tagországban. A 27 államot számláló Európai Unióban októberben szintén rekordot döntött az állástalanok száma. Éves összehasonlításban tizenhat uniós tagállamban nőtt, kilencben csökkent kettőben pedig, Ausztriában és Szlovéniában, változatlan a munkanélküliség.
Az EU-ban az összesített és átlagos munkanélküliség (éves összehasonlításban) 10,7 százalékra emelkedett októberben. Az euróövezetben ennél is rosszabb a helyzet, hiszen ott ez az arány 11,7 százalék. Az EU-ban már 25,9 millió embernek nem volt munkája az ősz derekán; közülük 18,7 millióan az euróövezetben élnek.
Legrosszabb helyzetben a fiatalok vannak. A 25 év alatti korosztály tagjai körében 2012 októberében az EU-ban és az euróövezetben is átlagosan csaknem 23 százalékot tett ki a munkanélküliek aránya, azaz két százalékkal magasabb volt, mint tavaly az ősz közepén.
Az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak a legutóbbi kimutatása szerint Görögországban és Spanyolországban elrettentők a hivatalos adatok is, mivel a válság sújtotta két országban jegyezték a legtöbb állástalant, mind az idősebb, mind a fiatalabb korosztály körében.
Spanyolországban már 26,2, Görögországban pedig 25,8 százalékra emelkedett a munkanélküliek aránya. Ez azt jelenti, hogy az említett országokban négy ember közül egy nem dolgozik. A 14 és 25 év közötti spanyol és görög fiatalok táborában azonban 55 és 60 (!) százalék közötti a munkanélküliség, vagyis az érintett korosztály minden második tagja állásra vár. A szintén súlyos pénzügyi-gazdasági gondokkal küzdő Cipruson, Írországban, Olaszországban és Portugáliában „csak” minden harmadik fiatal állástalan.
A külföldi hitelre szoruló Athén és Madrid a munkaerőpiac liberalizálásával és átalakításával igyekszik megoldást találni a problémára. Egyelőre eredménytelenül.
A legszerencsésebb helyzetben azok a fiatalok vannak, akik Ausztriában, Hollandiában, Luxemburgban és Németországban élnek. Ezekben az államokban a munkanélküliség a fiatalok esetében 8 és 9,5 százalékos, országos átlagban pedig 4,3 és 5,5 százalék közötti.
A balti országok üde kivételt képeznek, ugyanis Észtországban, Lettországban és Litvániában 1-2 százalékkal kevesebb munkanélkülit regisztráltak az idén ősszel, mint egy évvel ezelőtt. A legnagyobb mértékben – 11,5 százalékról 9,6 százalékra – Észtországban csökkent a munkanélküliség.
„Legrosszabb helyzetben a fiatalok vannak. A 25 év alatti korosztály tagjai körében 2012 októberében az EU-ban és az euróövezetben is átlagosan csaknem 23 százalékot tett ki a munkanélküliek aránya. Két százalékkal magasabb volt, mint tavaly az ősz közepén” |
Olli Rehn uniós pénzügyi biztos szerint a 27 tagállamban csak 2014-ben kezdődhet meg ismét a gazdasági fejlődésre és növekedésre alkalmas csendesebb, nyugalmasabb időszak. Mario Draghi, az unió jegybankjának (ECB) elnöke azonban derűlátóbb. Ő úgy véli, hogy az eurózóna már 2013 második felében elindul kifelé a válságból. Nyilatkozataik azt sugallják, hogy fokozatosan egyre több munkahely nyílik majd, vagyis csökkenhet az állástalanok népes tábora.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) nem ennyire optimista. Az ENSZ szakosított intézménye már korábban arra figyelmeztetett, hogy a lassuló gazdasági növekedés, a recesszió és az eddigi szerény gazdaságösztönzés mellett tovább romlik a (munkaerő-piaci) helyzet az EU-ban és az euróövezetben. Az ILO szerint az utóbbiban akár további 4,5 millióval is gyarapodhat az állástalanok száma a következő négy évben. Ha az ILO becslése beigazolódik, a valutaövezet országaiban 2016-ban akár 22 millióra duzzadhat a munkanélküliek száma.
