2024. szeptember 4., szerda

Az EU-polgár idegenkedik a bankoktól

Hatalmas összegű büntetésre gyűjt több nemzetközi hírű pénzintézet

Az uniós állampolgárok kétharmada nem bízik a bankrendszerben. A lehangoló eredményt ismertető Gallup közvélemény-kutató intézet szerint csak a megkérdezett EU-polgárok 34 százaléka bízik saját országának pénzintézeteiben.

A lesújtó vélemény valószínűleg nem alaptalan. A lakosság ugyanis a – hiteleket annak idején felelőtlenül és nyakló nélkül osztogató – bankokat tartja az EU-t évek óta sújtó adósságválság egyik fő felelősének. Az EU-ban az átlagemberek többsége ezért továbbra sem érti, miért mentik makacsul a kormányok és a központ (Brüsszel) is a bajt okozó bankokat. Az elégedetlenek szerint inkább a lecsúszó kisembereket kellene menteni, a zűrzavart okozó bankárokat pedig börtönbe vetni. Sokan Izland példáját hozzák fel, ahol eddig csaknem háromszáz „pénzügyi szakember” ellen indítottak eljárást. A bankrendszerrel és annak működtetőivel elégedetlen uniós lakosok a napokban némi elégtételt kaphattak, ugyanis a brit hatóságok őrizetbe vettek három bankárt, akik a gyanú szerint részt vettek a világ pénzforgalmában kulcsszerepet játszó hitelkamat, a Libor manipulálásában. A nyáron leleplezett – évekig tartó – kamatcsalásba a gyanú szerint legalább egy tucat globális óriásbank vett részt (vélhetően) jogtalan haszonszerzés céljából. A botrány júniusi kirobbanása óta öt kontinensen tíz ország hatóságai nyomoznak a kamatcsalás résztvevői után. A brit és az amerikai pénzügyi felügyelet a nyáron már bírságolt is. A londoni központú Barclays nemzetközi (befektetési) bankcsoportot az eddigi legnagyobb összeggel, 290 millió angol font (453 millió dollár) büntetéssel sújtotta. A szintén szigetországi Royal Bank of Scotland pénzintézetet és a legnagyobb svájci bankházat, a UBS-t ugyancsak a kamatcsalás miatt szorongatják a hatóságok. Ezért a két bank állítólag karácsonyig szeretne megegyezni az illetékesekkel, és pénzben megváltani a bűnüket. Miközben e két patinás európai nagybank a peren kívüli egyezségre törekszik és a fizetendő büntetés összegéről alkudozik, egy harmadik társuk, a brit HSBC ezt nemrég már meg is tette. Sőt, már a pénzt kaparja össze, amelyet az amerikai kormánynak kell fizetnie. A második legnagyobb európai bankcsoportként számon tartott HSBC azért került bajba, mert amerikai leányvállalata – 2006 és 2010 között – bizonyíthatóan 881 millió dollárt mosott tisztára egy-egy mexikói és kolumbiai drogkartellnek. (A mintegy nyolcvan országban majd 9500 bankfiókot működtető és 60 millió ügyfelet kiszolgáló HSBC neve felmerült a Libor-botrányban is.) A bank ezenkívül pénzügyi műveleteket bonyolított le Észak-Koreával, Iránnal, Kubával, Líbiával, Mianmarral és Szudánnal, megsértve ezzel a Washingtonnak nem tetsző országok ellen bevezetett amerikai szankciókat. A gyanú szerint a HSBC amerikai leánybankja együttműködött olyan szaúdi és bangladesi pénzintézetekkel is, amelyek terroristákat finanszíroznak. A pénzmosás és a szankciók semmibevétele miatt a HSBC-nek ezért rekordöszegű, 1,92 milliárd dollár kárpótlást kell fizetnie az amerikai kormánynak. Az USA által ellenségesnek tartott országoknak végzett tiltott pénzügyi műveletekért egy másik, szintén birt hátterű banknak, a Standard Charterednek (StanChart) is fizetnie kell. Most éppen 327 millió dollárt zsebelnének be tőle az Egyesült Államokban, amiért a – főként Ázsiában jeleskedő – bank amerikai leányvállalata 2001 és 2007 között (törvénytelenül) dollármilliárdokat utalt a Washington által szankciókkal sújtott országokba – Elsősorban Burmába, Iránba, Líbiába és Szudánba –, amivel megsértette az USA pénzmosás elleni törvényeit. A StanChart emiatt augusztusban – szintén peren kívüli egyezség után – már 340 millió dollár büntetést fizetett a New York-i pénzügyi hatóságoknak. Az amerikaiak az utóbbi években megszigorították a pénzmosás elleni vizsgálatokat. Ennek eredményeként amerikai és európai bankoktól ötmilliárd dollár büntetést vasaltak be, illetve fizettettek be az államkasszába. A szabálytalanságok miatt az elmúlt két évben a svájci Credit Suisse, a brit Lloyds Bank, valamint a holland ABN Amro és az ING Bankot is már több milliárd dollár „kompenzáció” fizetésére kötelezték az USA-ban.