Viharban hánykolódó hajóhoz hasonlította nemrég az uniót Olli Rehn. Azt azonban az EU pénzügyi biztosa nem tudta megmondani, hogy a közösséget évek óta sújtó pénzügyi, politikai, gazdasági és egyéb viharok mikor csendesednek el. Mindazonáltal úgy vélte: a 27 tagállamból álló unióban csak 2014-ben kezdődhet meg ismét a gazdasági fejlődésre és növekedésre alkalmas csendesebb, nyugalmasabb időszak. Cipruson még akkor sem, de Görögországban talán már igen.
(MTI grafikon)
Az EU kormányának tekintett Európai Bizottság szerint a csökkenő gazdasági aktivitás (recesszió) és a romló munkaerő-piaci helyzet fő oka az euróövezetet három éve sújtó adósságválság. A világkereskedelem és a világgazdaság lassulása, valamint a külső konjunktúra gyengülése szintén kedvezőtlenül hat a növekedésre.
Mindezek miatt 2012-ben az EU-ban és az azon belül közös valutaként eurót használó 17 országban még 0,3, illetve 0,4 százalékos lesz a gazdasági visszaesés. 2013-ban már stagnálással – vagy a háztartások számára észlelhetetlen mértékű növekedéssel – kell számolni. Jövőre a gazdaság uniós átlagban 0,4 százalékkal, az eurózónában csupán 0,1 százalékkal bővülhet. (Ezt a nemzetközi szakmai intézmények túl derűlátó becslésnek tartják.). A növekedés igazából 2014-ben kezdődhet meg, de az üteme mérsékelt, átlagosan évi 1,3 és 1,8 százalék között lesz.
Az Európai Bizottság országonként nagyon eltérő gazdasági teljesítményt vár a következő néhány évben. Nemrég ismertetett legújabb előrejelzése szerint a legjobb eredményt főként az EU északi és észak-nyugati tagjaitól, a magállamoktól lehet várni. Mindenekelőtt a német gazdaságtól, amely hasonlóan teljesíthet, mint idén, vagyis 0,8 százalékkal növekedhet 2013-ban is. Az EU másik meghatározó hatalma, Franciaország, az idei szerény, 0,2 százalékos gazdasági teljesítmény után jövőre élénkülésre, 0,4 százalékos emelkedésre számíthat.
Az eurózóna tagországai közül – ahogyan az idén – Észtországban lehet jövőre is a leggyorsabb a gazdasági növekedés: csaknem 3 százalékos.
Az eurózóna déli perifériaországainak gazdaságai 2012 után, 2013-ban is meg fogják szenvedni a közösséget sújtó adósságválságot. Olaszország, Portugália, Spanyolország jövőre nem számíthat növekedésre, csak 2014-ben. A legnagyobb bajban levő Görögországban is marad a recesszió, 2014-ig. Abban az évben – hat év sorozatos visszaesés után – 0,6 százalékos szerény GDP-növekedés jöhet.
Spanyolországban idén és jövőre egyaránt 1,4 százalékos, Olaszországban az idei 2,3 százalék után 0,5 százalékos recessziót prognosztizál 2013-ra az Európai Bizottság. Az öt éve recesszióban vergődő Görögországban az idén 6 százalékkal (jövőre már „csak” 4,2 százalékkal) esik vissza a gazdaság, a második legrosszabban teljesítő euróövezeti államban, Portugáliában 3 százalékkal.
Az unió északi perifériáján más a helyzet. Lengyelországban lassul a gyors iramú bővülés: 2013-ban 1,8 százalékos, 2014-ben 2,5 százalékos lehet a növekedés. A három balti ország gazdasági növekedése viszont felgyorsul: 2013-ban és 2014-ben 3-4 százalék közötti emelkedés várható.
Az Európai Bizottság szerint a költségvetési megszorításoknak nincs alternatívájuk a válságkezelésben. A testület ugyanakkor elismeri: ez a módszer korlátozza a növekedést, s ezért húzódik el a recesszió több országban is.
A gyenge gazdasági aktivitás ellenére a bizottság a költségvetési problémák enyhülésére, az egyensúlyi mutatók javulására számít. Szakértői szerint 2012-ben az eurózónában az átlagos hiány az éves bruttó hazai össztermék (GDP) 3,25 százaléka, az EU-ban 3,5 százaléka lehet. (Brüsszel elvben legfeljebb 3 százalékos deficitet engedélyez.).
Jövőre további csökkenés várható. Az euróövezetben a GDP-arányos költségvetés együttes hiánya 2013-ban 3 százalék alá csökkenhet. Az EU átlagában azonban csak 2014-ben süllyed az átlagos deficit a 3 százalékos határ alá.
Hiába csökken azonban (átlagban) a költségvetési hiány, az államadósság vélhetően növekedni fog. Az eurózónában az idei (átlag) 92,9 százalékról 94,5 százalékra. Az EU-ban pedig 86,8 százalékról 88,5 százalékra nőhet 2013-ban a GDP-arányos államadósság.
(MTI grafikon)
Az eladósodottsági lista élén évek óta Görögország áll. Utána következik Olaszország (melynek idei GDP-arányos államadósságát 126,5 százalékra becsülik Brüsszelben), Portugália (119,1 százalék) és Írország (117,6 százalék). Görögország valószínűleg még sokáig megtartja első helyét.
A görög államadósság idén elérheti az ország éves GDP-jének a 176,7 százalékát, jövőre pedig a 188,4 százalékát. Olli Rehn pénzügyi biztos szerint Görögország adósságtömege fenntarthatatlan; 2014-ben a GDP 190 százaléka körül lesz és ezen a szinten tetőzik. Erről a szintről kellene 2020-ra a GDP 124 százalékára mérsékelni. A nemzetközi hitelekkel életben tartott Görögországnak elvileg 2020-ra kellene saját lábára állnia, költségvetése és tartozásai finanszírozásában. Sokak szerint ez irreális elvárás.
