Ciprus az EU egyik legkisebb tagállama. A szigetország, illetve görögök lakta része, a Ciprusi Köztársaság az év végére óriási gondokkal találta magát szemben.
(Léphaft Pál karikatúrája)
A baj már olyan nagy a 27 tagú uniós közösséghez 2004-ben csatlakozott országban, hogy az egész államot a csőd fenyegeti. A vészharangot nem sokkal karácsony előtt meg is kongatta az egyik politikus, aki szerint az összeomlás elkerülhetetlen, ha az ország sürgősen nem kap 300 millió eurónyi (külföldi) hitelt az állami kiadások finanszírozására.
A problémával az EU is tisztában van, sőt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is. Mindketten már június óta egyeztetnek az unió soros elnöki tisztét 2012 végéig betöltő Ciprussal a válság kezeléséről és az ország megmentéséről. A féléves huzavona a Nicosia által kért hitel feltételeiről arra utal, hogy az érintettek sehogy sem tudnak szót érteni. De az is lehet, hogy a hitelezők azért feszítik túl a húrt, hogy a ciprusi kormány végső kétségbeesésében elfogadja a feltételeiket.
A jelekből ítélve a mintegy 830 ezer lakosú Ciprus már nem sokáig bírja. A szigetország több mint egy éve képtelen pénzt szerezni a nemzetközi piacokon. Ezért kell neki a hitel, amelyet az EU-tól és az IMF-től remél, miután Oroszország 2012-ben már nem adott pénzt.
A hitelcsomagról döntő EU és IMF viszont igyekszik türelmesen kivárni, amíg a sziget eleget tesz elvárásaiknak. A feltételek nagyon kemények. A súlyos gazdasági, pénzügyi, szociális és egyéb válság fojtogatta Ciprus ezért az utóbbi időben igyekezett a hitelezők kedvében járni, de még nem egyezett bele minden feltételbe. Különben már rég megkapta volna a pénzt.
A megállapodás az előfeltétele a külső pénzügyi segítségnek. Ciprusnak az (állam)adósság törlesztésére, továbbá a költségvetési hiány és a válságba került bankok folyamatosan növekvő tőkeigényének a finanszírozására, azaz a katasztrófába sodródott bankjainak a megmentésére kell a külső hitel.
A pénzintézeteket a 2009-ben kirobbant görög (illetve euróövezeti) válság sodorta bajba, hiszen többségük komoly üzleti kapcsolatokat tartott fenn görög bankokkal és cégekkel. A rossz üzletpolitika nagyon megbosszulta magát. Elsősorban azért, mert rengeteg hitelt nyújtottak görög magánszemélyeknek és cégeknek, és mindennek bottal üthetik a nyomát. Athéntól pedig 25 milliárd euróért vásároltak államkötvényeket, de ezek mára elvesztették értékük több mint felét. Ezért amikor 2009 őszén kirobbant a – nem sokkal később az egész euróövezetre is átterjedő – görög válság, a ciprusi bankok sorsa megpecsételődött.
Nicosia szerint csak az ország bankszektorának feltőkésítésére tízmilliárd eurós mentőhitel kellene. Ez hihetetlenül nagy összeg, több, mint a Ciprusi Köztársaságban egy év alatt megtermelt javak és a nyújtott szolgáltatások (GDP) teljes értékének a fele. Csak a három legnagyobb – komoly bajba került és folyamatosan pénzhiánnyal küszködő – ciprusi banknak több mint 8 milliárd eurós kormányzati tőkepótlásra lesz szüksége ahhoz, hogy ismét megbízhatóan tudjanak működni. A legsúlyosabb helyzetbe épp a három legnagyobb pénzintézet került: a Bank of Cyprus, a Cyprus Popular Bank és a Hellenic Bank.
Az ország már több mint egy éve nem tud hitelt szerezni a nemzetközi pénzpiacokon. Ezért 2011-ben már Oroszországhoz fordult segítségért, és 2,5 milliárd eurónyi hitelt kapott tőle, kedvező feltételekkel. A pénz azonban túl kevésnek bizonyult. Nicosia idei próbálkozása Moszkvában már sikertelen volt: nem kapta meg a kért ötmilliárd eurót.
A ciprusi kormány nemzetközi intézmények támogatására van utalva: kénytelen volt Brüsszelhez és az IMF-hez fordulni. A hiteltárgyalások júniusban kezdődtek, de nehezen haladtak előre, mert Nicosia túl súlyosnak tartotta a mentőcsomag fejében elvárt megszorításokat. Végül meghátrált és engedett, más választása nemigen maradt. A ciprusi gazdaság ugyanis az utóbbi 40 év legmélyebb recessziójába süllyedt, önerőből képtelen talpra állni. Az idén az ország GDP-je 2,5 százalékkal, jövőre szintén legalább 3,2 százalékkal csökkenhet évi összehasonlításban.
A munkanélküliség szintén egyre nagyobb gond. Az EU-ban Ciprus azok közé a tagországok közé tartozik, amelyekben a leggyorsabban gyarapszik az állástalanok tábora. December elején már a munkaképes korúak 13 százaléka nem dolgozott, vagyis hivatalosan csaknem kétszer annyi munkanélkülit tartanak nyilván, mint ahányat 2011 nyarán regisztráltak. 2013-ban tovább nőhet a munkanélküliek aránya, akár a 15 százalékot is elérheti.
A nemzetközi hitelminősítők által – befektetési szempontból – a bóvli, vagyis a szemét kategóriájába sorolt ország (ahová a szakértők szerint egy eurót sem szabad befektetni) a minap jelentette be, hogy a külföldi hitel fejében kemény kormányzati intézkedéseket fogadott el. Ezek jó részét a 2013-as költségvetés már tartalmazza. Eszerint a szigetországban jövőre megszorítások lesznek, a kormány komoly spórolásra készül, erőteljesen visszafogja kiadásait. A költségvetésben 5,8 százalék kiadáscsökkentést hajt végre. Ez azt jelenti, hogy csökken a közszférában dolgozók bére és a nyugdíj is, miközben nő a fogyasztási adó.
Ciprus kormányának 1,2 milliárd eurót kell lefaragnia közkiadásaiból, hogy az EU-tól és az IMF-től megkapja a remélt és egyre sürgetőbb mentőhitelt az államadósság csökkentésére és a bankok feltőkésítésére.
De ez még nem miden. Az uniós és IMF-hitelért cserébe négyéves kíméletlen (megszorítási) takarékossági programot kell végrehajtania a kormánynak.
Nicosia ugyanakkor attól tart, hogy a mentőcsomagért cserébe az EU a ciprusi adórendszer átalakítását is követelni fogja tőle. Elsősorban a mindössze tízszázalékos vállalati nyereségadó növelése jöhet szóba, ami Ciprus nagyon fontos tőkevonzó eszköze.
A mentőhitel összege akár 17,5 milliárd euró is lehet. Ennek nagyobb része (tízmilliárd euró) a bankok újjáélesztésére kell, a maradék pedig a kormány finanszírozási szükségleteire. Rekordnagyságú összegről van szó, amely megegyezik a szigetország egyéves GDP-jével. Ennyi pénzt az EU–IMF páros még egyetlen bajba jutott euróövezeti tagállamnak sem adott eddig, kezességet sem vállalt még ilyen arányú hitelért.
A döntés legkorábban és ideális esetben 2013. január második felében várható az eurózóna pénzügyminisztereinek találkozóján, bár semmi biztosíték nincs arra, hogy a miniszterek jóváhagyják a mentőcsomagot.
Nem lesz könnyű megegyezni, hiszen komoly érdekellentétek vannak az EU és az IMF között. Az IMF azt szeretné, hogy Ciprus adósságának egy részét írják le, de az EU ezt elutasítja. Valószínűleg további egyeztetésekre lesz szükség ahhoz, hogy az érintettek olyan programot dolgozzanak ki, amely fenntartható módon rendezi a fuldokló Ciprus pénzügyeit.
Az viszont kétségtelen, hogy Görögország, Írország, Portugália és Spanyolország után Ciprus lesz az ötödik eurózónabeli ország, amely pénzügyi támogatást kap az EU–IMF alkotta nemzetközi hitelezőktől. Ahogyan a Kreml, úgy az EU és az IMF is komoly feltételekhez kötötte a pénzügyi segítséget. Moszkva és az EU érdekei még egy ponton összhangban vannak: mindketten azt szeretnék, ha Ciprus növelné a rendkívül alacsonynak számító tízszázalékos társasági adóját. Emiatt több mint tízezer orosz cég és sok újgazdag tette már át a székhelyét Ciprusra, és állítólag több százmilliárd dollárt helyeztek el helyi bankokban.
A ciprusi társasági adó növelése azért jönne jól Moszkvának, mert reményei szerint – a megváltozott és kedvezőtlen szigetországi körülmények miatt – az oroszok hazavinnék milliárdjaik egy részét, amire igencsak nagy szüksége van az államnak otthon is. Az EU pedig abban reménykedik, hogy Ciprus megszűnik adóparadicsomként és pénzmosodaként működni.
A német titkosszolgálat, a BND kiszivárogtatott jelentése szerint az orosz maffia és befektetők 26 milliárd dollárnyi, kétes ügyletekkel szerzett pénzt „parkoltatnak” ciprusi bankszámlákon. Ez jóval több, mint a szigetország éves GDP-jének teljes értéke. A BND úgy véli, hogy a Ciprusnak szánt uniós és IMF-hitel fő haszonélvezői a maffia és a gazdag orosz betéttulajdonosok lehetnek.
