A nagybecskereki gazdasági bíróság működésképtelensége miatt késik a kilencszáz dolgozó 1999-es (!) évi elmaradt bérének a kifizetése. Ugyanis nincs aki elbírálná a tartozások megfizetésére kötelező másodfokú ítélet ellen emelt kifogást.
Tegnap a nagybecskereki katolikus templom előtt rögtönzött sajtótájékoztatót szervezett a helybeli Proleter szőnyeggyár dolgozóinak egy csoportja, és bejelentették, hogy hamarosan a bíróság előtt tartanak majd tiltakozó megmozdulást. A jogerős bírósági ítélet ellenére a vállalat 900 dolgozója mindmáig nem kapta meg az 1999. évi elmaradt juttatását. Erre kötelezett ugyan a másodfokú ítélet, de annak a végrehajtása ellen emelt kifogást nincs aki elbírálja: bíróhiány miatt ugyanis működésképtelenné vált a nagybecskereki kereskedelmi bíróság!
– Négyszer tartottunk tiltakozó megmozdulást, hogy felgyorsítsuk a bírósági eljárást. Aztán, tizenkét évi pereskedés után (végre) megszületett az ítélet, ami egyben a csődeljárás végét is jelentené, végső soron pedig végre ki kellene fizetni a dolgozók elmaradt járandóságát. De ez két hónappal a másodfokú jogerős ítélet után sem történt meg, ami a „megreformált” bíróság gyatra munkájának a következménye. Danica Kesić csődeljárási igazgató elkészítette a bontómérleget, amit Radomir Radojčić csődeljárási bíró jóvá is hagyott. De itt elakadt a dolog, ugyanis erre kifogást emelt az újvidéki NIP vállalat, amellyel pereskedtünk. Ezt viszont most nincs aki elbírálja. Radomir Radojčićot ugyanis kinevezték a bíróság elnökévé, rajta kívül pedig a nagybecskereki gazdasági bíróságnak még csak két bírója van. A csődeljárási tanács pedig három tagból kell hogy álljon. Ez azt jelenti, hogy ez a bíróság működésképtelen. Azt hallottuk, hogy a pancsovai gazdasági bírósághoz akarják átutalni az ügyet, amivel mi nem egyezünk. Egyedül annyi biztos, hogy az évi szabadságok előtt valószínűleg nem kapjuk meg a pénzünket, mondja Milorad Ilić, ahitelezők bizottságának tagja.
A hitelezőknek 134 millió dinárt kellene kifizetni, ebből a kilencszáz dolgozónak, átlagban személyenként mintegy ötvenezer dinár jár. Ezzel a nekik járó összegnek a valamivel több mint a hetven százalékát kapnák meg. Ebbe nincs beszámítva az elmúlt hét évi kamat összege sem, amit majd a dolgozók egy újabb perben fizettethetnek meg. Már aki megéri. Mert a 12 éve tartó per és a nyolcadik éve tartó csődeljárás alatt a szőnyeggyár több mint száz dolgozója távozott az élők sorából.
A nagybecskereki szőnyeggyárban 2004-ben indult csődeljárás, 2007-ben pedig megvásárolta a gyárat Vladimir Antonov orosz üzletember, aki a 976 millió dinárra becsült gyárhoz (az ötödik árverésen) 157 millió dinárért jutott hozzá. Azt ígérte, hogy majd újraindítja a termelést a régió egykori legnagyobb szőnyeggyárában. Ehelyett azonban mindmáig a gyárral együtt megvásárolt szőnyeget és a gépeket árulja.
