2025. január 11., szombat

Hangyabefőtt

Bemutatták a Zentai Magyar Kamaraszínház családi előadását

Az idei évad első bemutatója Szegedi-Szabó Béla Hangyabefőtt című meseregényének színpadi feldolgozása volt, Mezei Kinga rendezésében, amelyet péntek este mutattak be. A történet egy hangyász kalandos utazásait és a hazatérés szépségét mutatja be, környezetvédelmi témákat is érintve.

A csütörtöki főpróbát követően az előadás három színésze válaszolt a sajtó kérdéseire. Dedovity Tomity Lea szerint a darab legfőbb üzenete a szeretet, a barátság, a jóakarat és az összetartás. Ő maga számos szereplőt személyesített meg a mesejátékban, ezek közül a tarisznyarák szerepében érezte magát a legjobban.

– Minden karakteremben találtam valamit, ami nagyon szerethető, de a kedvencem az, amikor tarisznyarák vagyok. Ez egy rendkívül rövid jelenet, mégis izgalmas. Nagyon szeretem, hogy sok különböző karakterként találkozok a hangyásszal, az pedig különösen kedves nekem, hogy a végén hangyászlányként is egymásra találunk. Eleinte nehéz volt ennyi szereplő bőrébe bújni, de úgy érzem, már sikerült megtalálnom a fontos jellemvonásaikat.

A próbafolyamatról elmondta, hogy fiatal színészként nehéz volt belerázódnia a munkába, de a társulat és a rendező segítőkészségének köszönhetően sikerült kihoznia magából a legtöbbet.

Vilmányi Benett szerint a főpróba nem sikerült tökéletesen, apróbb hibák előfordultak benne, ennek ellenére abban bízik, hogy a következő előadásokon ezeknek már nyoma sem lesz.

– Nagyon sokat segített nekem ebben a szerepben a jelmezem, a díszlet és a zene, és egy kicsit olyan érzésem van, mintha nem bíznának abban, hogy ezek nélkül is tudok valami állatias dolgot csinálni. Ehhez a belőlem fakadó állatias dologhoz, ami nem feltétlenül hangyász, de mindenképpen valami olyasmi, ami nem emberre emlékeztet, hozzájön a szép jelmez.

A próbafolyamat az ő számára is tartogatott kihívásokat.

– Az elején az ember az első ötletei felé, közhelyek felé megy, nem a saját hangján beszél. Aztán ahogy a próbákon mindezt kipróbáljuk, és ahogy a rendező alakít minket, alakítja a darabot, úgy remélhetőleg a végére valami ízléses dolog válik belőle.
Hozzátette, hogy számára a darab legfontosabb mondanivalója a hit és a transzcendens ereje, illetve az a gondolat, hogy ez az erő szükséges ahhoz, hogy életben maradjunk.
Virág György kiemelte, hogy az előadás az állatok és a környezetvédelem érdekében szólal fel, de ha az ember túljut az első olvasaton, akkor mélyebb mondanivalót is talál.
– Az emberi vonatkozását tekintve egészen mélyre lehet ásni. Ez egy eredettörténet, ami azt kutatja, hogy mit is akar az ember valójában, szól talán a barátságról és az emberek közötti kapcsolatról is, de számomra inkább a gyökerekről.

Az előadás támogatói a zentai önkormányzat, a Magyar Nemzeti Tanács, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Magyar Művészeti Akadémia és a Nemzeti Kulturális Alap.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás

Nyitókép: A hangyász védelmezője, Kortó (Virág György) és üldözői, Kincses (László Roland), Törpe (Verebes Judit) és Fáraó (Szilágyi Áron)