Nem volt jelentkező a nagybecskereki Jugoremedija gyógyszergyár vagyonának eladására kiírt versenypályázatra, de a részvényeik minap tőzsdei eladása sem indult meg a várt ütemben. A részvényenkénti ötszáz dináros kezdőár néhány napon belül 333 dinárra csökkent, június 27-én pedig egyetlen részvényt adtak el, 309 dinárért. Ez nagy nyugtalanságot keltett a négyezer kisrészvényes és a 450 dolgozó körében, akik azt remélték, hogy legalább tíz eurót kapnak majd minden részvényért. Zdravko Deurić, a gyár igazgatója nyugalomra inti, és egységre szólítja fel a gyár részvényeseit és dolgozóit.
A vezetés közölte, hogy kitart a társaság és a kisrészvényesek érdekeinek megvédése mellett, meggátolják a pánikkeltést, amelynek az a célja, hogy valaki aprópénzért megkaparintsa a gyárat. Zdravko Deurić szerint a gyár részvényeinek a sikertelen eladása mögött mesterkedők állnak, aki pedig 309 dinárért adta részvényét az nemcsak magának, hanem az egész gyárnak okozott felbecsülhetetlen kárt. A Jugoremedija vezetésének a követelésére az értékpapírok kereskedését ellenőrző bizottság is vizsgálatot indított és megállapította, hogy a részvények ekkora áringadozása több tízmillió dinárral csökkentheti a gyár értékét. Az igazgató szerint kellemetlenül érték a találgatások, melyek szerint a tőzsdei mesterkedés mögött a gyár korábbi vezetésének egyes tagjai állnak.
A kisrészvényeseknek már elegük van a gyár vezetésének az ígérgetéseiből. Azt is felróják, hogy eddig még soha sem kaptak jutalékot, abból a megfontolásból, hogy minden dinárt a beruházásokra fordítanak. Emlékeztetnek az ivanjicai Habit Farma 2007 októberében tett ajánlatára, amikor is húsz eurót kínáltak a Jugoremedija egy részvényéért. Ez azonban akkor kevés volt nekik. Később a Privatizációs Ügynökség nyilvános felhívásában a Jugoremedija vagyonának 92,87 százalékát 51,9 millió eurós áron, vagyis részvényenként 15 euróért kínálták. De ennyiért sem kellettek senkinek.
A Jugoremedija privatizációját 2007-ben semmisítették meg. Előtte öt évig voltak Jovica Stefanović-Nini niši üzletember többségi tulajdonában. Vagyonuk 42 százaléka továbbra is állami kézben van.
