Az 5294 bejegyzett vállalat és vállalkozás közül június 30-án 1288-nak volt zárolva a számlája, vagyis a gazdasági szubjektumoknak a 24,3 százaléka működésképtelen. Gyakorlatilag minden negyedik fennmaradása veszélyben van. Az összes tartozásuk pedig csaknem 1,5 milliárd dinár. Egy éven keresztül 496 számla volt zárolva, annál hosszabb ideig pedig 792 számlát zároltak. Köztük számos jó nevű vállalatét, amely a szakadékba rántja a hitelezőket is, mivel kilátás nincs arra, hogy talpra álljanak. A Béga menti városban valamikor ötvenezer dolgozót foglalkoztattak, ma fele annyian sem dolgoznak. Lehet, hogy ennyien sem, hiszen sokan bejárnak a gyárba, de nincs munkájuk, vagy pedig nem kapnak fizetést.
Momčilo Nikolčić közgazdász, a NKGK alelnöke arra figyelmeztet, hogy a nagy fizetésképtelenség negatív hatással van a gazdaság egészséges részére is, mert a kinnlevőséget sokan nem bírják megfizettetni, így a hitelezők kénytelenek kölcsönökkel áthidalni a forgótőke-hiányt. Ez viszont automatikusan csökkenti a jövedelmüket. A szakember szerint drámai fizetésképtelenség ellen energikus lépéseket kell tenni, elsősorban csődeljárások elindításával, azokban az esetekben, amelyekben ezt a legújabb törvényszabályok megkövetelik. Ez év elejétől ugyanis automatikusan csődeljárást kell indítani azok a vállalatok ellen, amelyeknek a számlája két évnél hosszabb ideje zárolva van. Ezzel útját állnák a vállalatok adósság miatti agóniájának és meggátolnák a gazdasági szubjektumok tőkéjének az elértéktelenítését. Közép-Bánátban jelenleg 160 vállalatban indulhat automatikus csődeljárás. De figyelembe kell venni azokat a vállalkozásokat is, amelyeknek egyetlen foglalkoztatottja van. Ezek száma sem elhanyagolható. Rendszerint nem fizetik az adót, sem a járulékokat és a gyakorlatban újonnan bejegyzett, párhuzamos vállalat útján továbbra üzletelnek. A NKGK szerint törvénnyel kellene szabályozni az adósság időbeni törlesztését, és pénzügyi fegyelmet teremteni a fizetési pénzforgalomban.
Pedig 2007-ben Nagybecskerek volt az első város Szerbiában, ahol új ipari övezetek létesültek, a Baglyas, az Écska és az Elemér nevet viselő zóna, amelyekben húsz (többségben külföldi) befektető, több százmillió eurós beruházást valósított meg. Ennek köszönhetően négyezren jutottak munkahelyhez, és 15 százalékkal csökkent a munkanélküliek száma a városban. Nagybecskerek hosszú távú fejlesztési tervének egyik alaptétele pedig az volt, hogy 2013-ig teljesen kiszorítsák a szegénységet és megszűnjön a munkanélküliség. Mai szemmel nézve ez már utópia.
