Lezárult a szerb kormány és a Nemzetközi Valutaalap küldöttségének legújabb tárgyalása is. A közzétett értesülések szerint a két fél megállapodott abban, hogy Szerbia egymilliárd euró értékű elővigyázatossági hitelcsomagot kap, amely a következő másfél év folyamán készenlétben áll, és amelyet szükség esetén bármikor lekérhet.
Az elővigyázatossági hitelcsomag jóváhagyását megelőzően a Nemzetközi Valutaalap enyhített korábbi feltételein. A szerb kormány zöld fényt kapott arra, hogy az idei évi költségvetési hiány, amelyet előzőleg a bruttó társadalmi össztermék értékének 4,1 százalékában határoztak meg, ennél némileg magasabb, vagyis 4,5 százalékos legyen, ám már jövőre arra kell törekedni, hogy ne érje el a 4 százalékot sem. Az idénre tervezett 3 százalékos gazdasági fejlődés felett is szemet hunyt az IMF, és megelégszik, ha a statisztika év végéig kétszázalékos javulást mutat majd ki. A százalékarányokat pénzre fordítva az IMF kegyessége azt jelenti, hogy az eddig tervezett 120,5 milliárd dináros költségvetési hiányt újabb 22 milliárd dinárral „bővíthetik”.
Dušan Nikezić, a pénzügyminisztérium államtitkára szerint a „bővített keret” máris el van költve, hiszen mintegy 13,4 milliárd dinárt fordítanak majd az állami hivatalnokok és a többi költségvetési felhasználó fizetésének növelésére, valamint az októberre ígért nyugdíjemelésre, 3,8 milliárd dinárt pedig egyéb szociális juttatások kifizetésére.
– A még nem is létező költségvetési pénz ily módon történő elherdálása ártalmas a lakosság számára – mondta Aleksandar Stevanović, a belgrádi Szabadpiaci Központ munkatársa. Mint kifejtette, előbb-utóbb minden adósságot törleszteni kell, még a költségvetési hiányt is. Szerinte az elővigyázatossági hitelcsomag elnyerése azonban jó dolog elsősorban azért, mert zökkenőmentesen történhet a költségvetési kiadás folyósítása, másrészt lélektani hatása van. A készenlétben álló pénz biztonságérzetet kelt.
Aleber Jager, az IMF szerbiai küldöttségének vezetője a tegnapi sajtótájékoztatón már az újabb hitel odaítéléséről beszélt. Úgy fogalmazott: Szerbia ennél is nagyobb hitelcsomagra számíthat, de annak két feltétele lesz: az egyik, hogy a kormány újraértékelje idei évi költségvetését, a másik pedig, hogy komoly pénzügyi felelősséggel lásson hozzá a beígért vagyon-visszaszármaztatáshoz. Ha időközben a képviselőház eleget tesz a feltételeknek, akkor akár szeptember végén megkezdhetik az újabb tárgyalásokat.
Jager reményét fejezte ki, hogy Szerbia nem nyúl a tegnap jóváhagyott hitelcsomaghoz, de annak megléte három szempontból is szükséges. Az egyik, hogy a gazdaságot megkímélje a túlzott ingadozásoktól, és hogy megtartható maradhasson a pénzügyi stabilitás, valamint hogy javítsanak a befektetési hangulaton.
Vladimir Gligorov közgazdász, a bécsi piackutató intézet munkatársa is hallatta hangját a Szerbiának odaítélt legújabb hitelcsomag kapcsán. Szerinte az IMF azon döntése, hogy engedélyezik a költségvetési hiány növelését, és rábólintottak arra, hogy a gazdasági fejlődés alulmaradjon a tervezettnél, egyértelműen arra utal, hogy gazdaságunk fejlődése lelassult. Ám ha az állami bevételek csökkenésével arányosan lefaragnák a közfogyasztást is, az egyenesen a gazdaság recessziójához vezetne, és ez az állapot egyébként nem áll távol. Manapság már a közvagyon eladása sem érdekes, tanúi lehetünk, hogy érdeklődők sincsenek a meghirdetett tenderekre, így nem marad más hátra, mint a pénzügyi hiány növelése, amely egyértelmű, hogy eladósodással jár.
– Az IMF-fel kötött tegnapi megállapodással Szerbia megerősítette pénzügyi hitelképességét a nemzetközi piacon – jelentette ki Dejan Šoškić bankkormányzó. – A legújabb hitelcsomag lehetőséget nyújt arra, hogy az ország rendszeresen eleget tegyen a nemzetközi pénzügyi kötelezettségének és pénzügyileg komoly ország benyomását keltse.
A tegnapi sajtótájékoztatón a bankkormányzó kitért arra is, hogy ezután folyamatosan csökkenni fog az infláció, az év végére egyszámjegyűre zsugorodik, jövőre pedig a célinflációt bátran tervezhetik 4–6 százalékosra, 1,5 százalékos megengedett ingadozással.
