Az egyik privatizált vállalat volt a CEBA is
A privatizáció több bajt okozott, mint amennyi hasznot hozott Nagybecskereknek. A 73 vállalat magánosításából befizetendő öt százalékból mindössze 85,2 millió dinár jutott az önkormányzat költségvetésébe. Ugyanakkor a dolgozók ezrei maradtak munka nélkül, és mind hosszabb a sor a népkonyha előtt. Nagybecskereken 13 ezren várnak munkára, az öt közép-bánáti község területén pedig 22 ezren. Csak a városban már 11 ezer ember kap szociális juttatást. Sok magánkézbe jutott, nagy hagyománnyal rendelkező vállalat pedig az új gazdával a tönk szélére jutott és leállt a termeléssel. Tönkrement a Begej kalapgyár, a Proleter szőnyeggyár, az Udarnik harisnyagyár, a BEK húsgyár, a Mideri, Zita és a Sloga textilipari gyárak, a Dimničar, a CEBA, az IPOK keményítőgyár, a GIK Banat építőipari vállalat, a ZIP sörgyár, a Žitoprodukt…A sikeres privatizációból már jóval kevesebb volt. Ide sorolható a Dijamant étolajgyár, a Mlekoprodukt tejgyár, a NIRO Zrenjanin lapkiadó vállalat, a Radijator fűtőtestgyár.
A nagybecskereki városi képviselő-testület minapi ülésén az ellenzéki radikálisok a hatalmat gyakoroló demokratákat, ezek pedig Koštunica kormányát okolták a rossz privatizáció miatt. Az ellenzék kezdeményezésére készült jelentés pedig sokak szerint nem felelt meg az elvárásoknak. Például a Jugoremedija gyógyszergyár privatizációjáról alig két sor van benne, akár csak az IPOK keményítőgyárról, ugyanakkor a perlaszi (Perlez) szövetkezet privatizációját tíz sorban elemzik a jelentésben. De érdekes adatokat is találni benne. Például azt, hogy az egyik szövetkezet privatizációjából 372 dinárt(!) fizettek be az önkormányzat költségvetésébe. De az SM-Turist új gazdája sem volt bőkezű: 57 906 dinárt fizetett a költségvetésbe.
A jelentésben nem tesznek említést azokról a vállalatokról, amelyeknek nem sikerült gazdára találniuk, de arra sincs válasz, hogy miért nem fizette be a törvényes összeget minden privatizált vállalat után az érintett. A helyi parlament képviselői ezért a korábbi, illetve a jelenlegi kormányra mutogattak – párthovatartozástól függően. Egyedül abban egyeztek a nézetek, hogy Nagybecskereken felül kell vizsgálni minden magánosítást.
