– Ha nem csökkentik maguktól, akkor az állam arra kényszerül, hogy rendelettel szabályozza az élelmiszerek utáni haszonkulcsot a kereskedésekben – jelentett ki nemrég Dušan Petrović mezőgazdasági miniszter a Szerbiában tevékenykedő üzletláncok vezetőivel megtartott tárgyalások után. Mint monda, egyetlen államban sem dolgoznak az üzletek ekkora haszonnal, és ez Szerbiában sem lehet 10 százaléknál magasabb.
Az üzletláncok vezetői, mi sem természetesebb, elégedetlenek a miniszter bejelentésével, és mindeddig nem tettek eleget a felszólításnak, ám ezek után kötelesek lesznek, mert január 1-jétől várhatóan kormányrendelettel szabályozzák a kiskereskedelmi élelmiszerek árát, és senki sem dolgozhat 10 százaléknál magasabb haszonnal. Kormánykörökből kiszivárgott hír, hogy Szerbiában a legmerészebbek a kereskedők, hiszen átlagosan 23 százalékos haszonkulccsal dolgoznak, de néhol a beszerzési és az eladási ár közötti különbség eléri a 40 százalékot is.
Csupán viszonyításként elmondjuk, hogy külföldön nem ilyen merészek az üzletláncok. A francia Carrefour 0,5 százalékos, az amerikai Wal-Mart nagyáruház 3,6 százalékos a britt Tesco pedig 4,1 százalékos haszonréssel dolgozik. Számukra megéri, mert a kis hasznot ellensúlyozza a nagy forgalom. A környező országok kereskedői sem ilyen bátrak, mint a szerbiaiak. Esetükben az élelmiszerek utáni haszonkulcs nem lépi túl a 10 százalékot.
A Munkáltatók Uniója reagált a kormányrendeletre, és mint mondják az efféle korlátozások nem annyira a nagy-, inkább a kiskereskedések jövőjét pecsételik meg. Az utcasarki kisboltokra lakat kerülhet, a foglalkoztatottjak utcára, és újból fellendülhet a szürkegazdaság, amely sem a népnek, sempedig az államnak nem válik javára, mert az így megvalósított haszon nem adóztatható meg. És még egy tény, amit a munkáltatók uniója hangoztat: egyáltalán nem biztos, hogy ilyen rendelet után a gyakorlatban is csökkenni fognak az árak. Hozzáteszik azt is, hogy a kereskedési láncokban megvalósított, 20 százaléknál is nagyobb haszonkulcs nem nettóban, hanem bruttóban kifejezett összeg.
– Ha az állam a lakosság életszínvonalának javítását akarja szolgálni, akkor a leárazásokat kezdje a benzin és a gázolaj árának csökkentésével, mert ebben a tekintetben is élen jár Szerbia. Az élelmiszer drágulására a szállítási költségek is hatással vannak – mondják a kereskedők.
Üzletlánc haszonkulcs százalékban
Delta Maxi 23,38
Mercator 17,12
Idea 18,84
C-Market 32,94
Pekabeta 44,18
Dis 14,64
Univerexport 17,67
A köztársasági cégbejegyzési ügynökség 2010-re vonatkozó adatai
