Közlekedési útvonalakat zártak le október elején Bulgáriában tüntetők csoportjai, amelyek így tiltakoztak az ellen, hogy a kormány – az EU-elvárásokhoz igazodva – 2038-ig be akarja zárni a szénbányákat és a széntüzelésű hőerőműveket az országban, amelyek jelenleg az áramellátás felét biztosítják. (A hiányzó részt saját atomerőműből és importból pótolják.) A lépésre a tiszta, környezetkímélő energiára való átállás jegyében kerülhet sor.
Az intézkedésre vonatkozó terveket Szófia már el is küldte Brüsszelbe, amely 1,8 milliárd eurót ígért a három bolgár bányavidék zöldenergiára való átállítására.
A szakszervezetek azonban arra figyelmeztettek, hogy a 6,5 millió lakosú országban mintegy 120 ezer ember munkahelye kerülhet veszélybe, ha lakat kerül a kiszemelt szénerőművekre és bányákra az ország délkeleti és délnyugati részén. A kormány tagadja ezt. Szerinte az uniós összegből úgy alakítják át az érintett térség gazdasági szerkezetét, hogy a bányászok és az erőművek dolgozói ne maradjanak munka nélkül.
Október végén újabb kormányzati döntésről érkezett bejelentés, amelyből már az derült ki, hogy a Kozlodujban található egyetlen bolgár atomerőművet további két reaktorblokkal bővítik. Az elsőnek 2033-ig kell elkészülnie, a másodiknak három évvel később. A nyomottvizes reaktorokat az amerikai Westinghouse Electric vállalat építi.
A Duna partján fekvő kozloduji erőműben jelenleg két reaktorblokk működik, amelyek még a múlt rendszerben épültek szovjet technológiával, 1000-1000 megawatt teljesítményűre méretezve. A létesítmény másik két, kisebb blokkját – biztonsági okokból – még Bulgária 2007-es európai uniós csatlakozása előtt leállítottak, és a tervek szerint le is szerelik.
Az ország áramellátásának csaknem harmadát fedezik atomenergiából. A két új reaktorblokk segítségével ez a mennyiség várhatóan nagyobb lesz. Új nukleáris erőmű azonban nem épül az országban, jóllehet korábban azt tervezték, hogy Belene területén létesítenek egyet, orosz közreműködéssel. A bolgár kormány azonban októberben leállította az előkészületeket, s megszüntette a közbeszerzési eljárást is.
Az EU keleti tagállamaiban másutt is készültek már tervek reaktorblokkok vagy új atomerőművek építésére. A Bulgáriával szomszédos Románia kormánya támogatásáról biztosította a csernavodai (Cernavodă) atomerőmű kibővítését két új blokkal, amelyek együtt évi 10 terrawattóra áramot tudnak majd termelni. Az egyiket 2030-ban helyeznék üzembe, a másikat egy évvel később.
Magyarország is két új blokk építésére készül a paksi atomerőműben, amelynek jelenlegi teljesítménye 2000 megawatt. A két új blokk együtt 2400 megawattos lesz.
Szlovákia még csak mérlegeli egy új atomreaktor építését a jászlóapátszentmihályi (Jaslovské Bohunice-i) nukleáris erőmű területén, mert az országban folyó, illetve tervezett energiaigényes külföldi beruházások – köztük az új Volvo-gyár és a U.S. Steel két új kassai kohója – miatt jelentősen megnő az áramigény. Ráadásul a jászlóapátszentmihályi atomerőmű üzemideje 2040 után lejár.
A másik szlovákiai nukleáris erőmű, amely Mohiban (Mochovce) működik, már előrébb jár: az idén ugyanis üzembe helyezték a harmadik blokkját, 2024-ben pedig beindíthatják a negyediket is.
A kormány és hazai cégek – az Egyesült Államok támogatásával – a minap megkezdték tanulmányozni, hogy hol és mennyiért lehetne moduláris, vagyis kisebb teljesítményű „előre gyártott” atomerőműveket telepíteni az országban. Öt helyszín vizsgálnak meg: a már létező erőművek területét Jászlóapátszentmihályon és Mohiban, a nyitranováki (Nováky) és a vajáni (Vojany) hőerőmű területét, illetve a kelet-szlovákiai vasmű, a U. S. Steel ipartelepét.
Csehországban is hasonló a helyzet, hiszen a Dukovany nukleáris atomerőműben új reaktor megépítésére készülnek. A munka elvégzésre három külföldi energiaipari vállalat, az amerikai Westinghouse, a francia EdF és a koreai KHNP nyújtott be végső pályázati ajánlatot (1000, 1400 és 1200 megawattos egységekre), amelyek értékelése még nem fejeződött be.
A reaktor építése jelentős energiaipari beruházásnak számít Csehországban, ahol arra számítanak, hogy az újítás közelebb viszi az országot az energiafüggetlenséghez és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés csökkentéséhez. Bár a nyertes kivitelezőt valószínűleg csak jövőre nevezik meg, az új reaktor építését 2036-ra tervezik befejezni.
Lengyelország sem akar kimaradni a sorból. Igaz, még csak az első atomerőmű megépítésére készül, illetve még csak a tervezésre. Az erre vonatkozó megállapodást szeptember végén írták alá a Westinghouse és Bechtel társaságok alkotta konzorciummal.
Mateusz Berger, a lengyel atomerőmű építéséért felelős cég vezetője szerint a tervezés várhatóan másfél évig tart. Az építkezés pedig négy év múlva indulna.
Lengyelország első atomerőműve a Balti-tenger partjára kerülne, Pomeránia tartományba, s a remények szerint 2033-ban kezdené meg az áramtermelést. A Westinghouse technológiáján alapuló erőmű kapacitása 3700 megawatt lesz.
A szénnel működtetett hőerőművekről azonban mindaddig nem hajlandóak lemondani, amíg azt az energiarendszer megköveteli. A szén jelenleg az energiatermelés 69 százalékát adja az országban.
A lengyelek nemcsak a tenger partján építenének atomerőműveket, hanem másutt is. A ZE PAK magántársaság, valamint a legnagyobb állami közműszolgáltató és energiatermelő, a Polska Grupa Energetyczna már szándéknyilatkozatot írt alá a dél-koreai Korea Hydro & Nuclear Powerrel egy közép-lengyelországi atomerőmű létesítéséről. A létesítményt koreai tervezésű APR1400 reaktorokkal szerelnék fel.
Figyelemre méltó, hogy Lengyelországban, sőt Csehországban és Szlovákiában is megvalósíthatósági tanulmányok készülnek a széntüzelésű erőművek átalakításáról az új nukleáris technológia használatára.
Közben az áramellátás biztosítására a keleti uniós tagországok egyéb megoldásokat is alkalmaznak. Mindenekelőtt a Nap, a szél és vízenergia kihasználásával. Bár épülnek atomerőművek, illetve új nukleáris reaktorok, a hangsúly immár inkább a víz, a Nap és a szél erejének a hasznosításán van.
Nyitókép: Már zajlanak a készülő új paksi reaktorok előmunkálatai (Fotó: MTI)
