A Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai alapján Szerbiában a februári nettó átlagbér 81 359 dinár volt, májusban pedig 86 220 dinár. Ugyanebben az időszakban az átlagos fogyasztói kosár értéke januártól júniusig 95 000 és 100 000 dinár között ingadozott. Ez azt mutatja, hogy a havi átlagkereset nem volt elegendő az átlagos fogyasztói kosár költségeinek fedezésére.
A lakosság vásárlóereje a polgárok azon lehetőségét jelenti, hogy jövedelmükért bizonyos mennyiségű árut és szolgáltatást vásároljanak. Ez rendkívül fontos gazdasági mutató, amely egy ország lakosságának a gazdasági erejét és stabilitását tükrözi.
Az infláció az idén is közvetlen hatással volt a lakosság vásárlóerejére, csökkentve a pénz értékét, valamint a megvásárolható áru, valamint a szolgáltatások mennyiségét. A Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai alapján májusban a nettó átlagkereset 86.220 dinár volt. 2013 májusához képest, amikor az átlagbér 41.821 dinár volt, ez 106 százalékos növekedés. Ha euróban számolunk, az arány valamivel kisebb, 95 százalékos, mert 2013-ban egy euró 11 dinárt ért. Az átlagbér tehát majdnem a duplájára nőtt. Másrészt, az infláció 2013 és 2023 között majdnem 50, pontosabban 49 százalékos volt, ami azt jelenti, hogy Szerbiában a havi fizetés reális vásárlóerejének növekedése 10 év alatt a béremelkedésnek csak a felét tudta elérni.
Ljubodrag Savić közgazdász a BIZLife hírportálnak nyilatkozva elmondta, hogy a statisztikai adatok egy dolog, a valós élet pedig teljesen mást tükröz.
– A polgárok többségének semmit sem jelent, hogy az infláció csökken, és jelenleg 8,5 százalékos, ha az élelmiszerárak, különösen azoknak a termékeknek az ára, amelyekre bevételük 60 százalékát költik, továbbra is magas. Most olyan helyzet áll előttünk, hogy az infláció csökken, de az árak továbbra is emelkednek. A polgároknak az jelentené a legtöbbet, ha az üzletekben is csökkennének az árak. A szerbiai 85 066 dináros átlagfizetés nem hangzik rosszul, de a valós helyzetet a medián fizetés mutatja, ami 65 727 dinár. Ez azt jelenti, hogy az alkalmazottak 50 százaléka ennyit keres. Mindez nemcsak Szerbiában működik így, hanem a világ nagy részén ez a helyzet, ami természetesen nem vigasz számunkra – fejtette ki Savić.
Tijana Maljiković, a Szerbiai Gazdasági Kamara munkatársa a BizLife hírportálnak nyilatkozva elmondta, hogy Szerbiában jelenleg 18 606 kiskereskedelmi üzlet működik.
A lakosság leggyakrabban kisebb vagy közepes méretű üzletekben vásárol, és érezhetően csökken a hipermarketek látogatottsága. A településeken leggyakrabban kicsi, környékbeli boltokban, Belgrádban és Újvidéken pedig nagyobb üzletekben. Szerbia lakosságának egyharmada soha nem vásárol hipermarketekben. A piacokon – függetlenül attól, hogy a kiskereskedelmi láncokban nagy a választék – továbbra is nagy a látogatottság. A piac ugyanis vonzó, megvan a hangulata. Az interneten történő étel- és italvásárlás is növekedést mutatott az előző évhez képest – fogalmazott Maljković.
Nyitókép: A lakosság leggyakrabban kisebb vagy közepes méretű üzletekben vásárol (Fotó: Dávid Csilla)
