Igyekezetben és elszántságban nem volt hiány, ám ez sem bizonyult elégnek az eredeti cél megvalósításához Bulgáriában. Pedig nagyon szerették volna, hogy már 2024. január 1-jétől euróval fizessenek az országban. A számításba azonban hiba csúszott, s új dátumot kellett kijelölni. Eszerint csak egy év múlva, vagyis 2025. január első napján lépnek be az euróövezetbe. Némi szerencsével akár néhány hónappal korábban.
A halasztás csak keveseket lepett meg, hiszen Szófiában már 2023 elején jelezték az erre vonatkozó szándékot. Roszica Velkova pénzügyminiszter indoklásként akkor elmondta, hogy az ország „lemaradt a szükséges törvényi előfeltételek megteremtésében”. Már akkor felvetette, hogy az euró bevezetésének új határideje 2025. január 1-je, de nem zárta ki az időpont megváltoztatását sem. Honfitársait azzal biztatta, hogy előrébb is hozhatják.
Az eredeti belépési terv az euróövezetbe több okból nem valósulhatott meg. Ezek között említik azt a tényt, hogy két nagy nemzetközi hitelminősítő intézet is kétségbe vonta az eredeti dátumot; lényegében az ország felkészültségét. Ez részben azzal is összefügg, hogy lelassult az uniós közös valuta átvételének előkészítéséhez szükséges törvények menetrend szerinti elfogadása. Elsősorban azért, mert 2023 elején feloszlatták a parlamentet az április elejére kitűzött, előrehozott választás miatt.
Ezenkívül Bulgária nem teljesítette az euróövezeti tagság szigorú kritériumainak egy részét. (Ezeket a követelményeket 1993-ban határozták meg a Maastrichti Szerződésben, amelyet mindegyik EU-tagállam törvénybe iktatott.) Köztük az inflációra vonatkozó követelményeknek sem tett eleget, ami azt jelenti, hogy a pénzromlás mértéke jócskán túllépte a megengedett szint határát.
A felmérések szerint a lakosság többsége támogatja az euróövezeti csatlakozás tervét, de már nem olyan sokan, mint egy évvel korábban. A bolgárok elsősorban a hitelbiztonság és a külföldi beruházások, tőkebefektetések növelése érdekében siettetnék a belépést az EU-valutát használó tagországok táborába.
Az euró feltételezett előnyei közé sorolják a kereskedelem várható javulását is. Egy tanulmány szerint a kereskedelem öt százalékkal, a közvetlen külföldi befektetések – az euróövezeti és az egyéb országokból – pedig legalább tizenöt, de akár száz százalékkal is növekedhetnek, ha az euró felváltja a jelenlegi nemzeti fizetőeszközt, a levát.
Várhatóan a bolgár bankrendszernek is előnyére válik a változás. Sőt az euró átvételének egyik legfőbb nyertese lehet.
Az ellentábor azonban inkább a hátrányokat sorolja. Képviselői kiemelik, hogy az euróövezeti tagsággal tovább csorbul az ország függetlensége. Részben úgy, hogy a bolgár jegybank nem tudja ellátni a monetáris hatósági feladatait, mert azok átkerülnek az Európai Központi Bank (ECB) hatáskörébe.
A lakosság leginkább attól tart, hogy az euró bevezetésével megnő az infláció és a megtakarításaik értéke lecsökken.
Néhány kisebb párt is nyugtalan, sőt hallani sem akarnak az euró megjelenéséről. A bolgár parlamentet ez nem nyugtalanítja, mivel a képviselettel rendelkező politikai erők többsége arra számít, hogy gyorsan elfogadják a még hiányzó törvényeket az euró bevezetéséhez. Az ősszel az ECB bátorítást is adott az ország vezetésének, hiszen kedvezően értékelte az eddigi előkészületeket, külön megdicsérve az új bolgár banktörvényt.
Az EU-hoz tartozó országok közül húszban használják az eurót hivatalos fizetőeszközként. A többiek (Bulgária, Csehország, Dánia, Svédország, Lengyelország, Magyarország és Románia) pedig készülnek arra, hogy bevezessék. Bulgária meglepően jó helyzetben van, hiszen a leva a legstabilabb a még mindig saját devizát használó héttagú európai uniós államcsoport fizetőeszköze között.
Ennek az a magyarázata, hogy még 1998-ban valutatanácsi rendszert vezetett be, s az akkori német márkához kötötték a bolgár valuta árfolyamát. Azzal az elhatározással, hogy csak annyi levát bocsátanak ki, amennyire biztosított a fedezet a legjelentősebb devizákban. Így a bolgárok feladták az önálló monetáris politikájukat, viszont a költségvetésük sem tud túlköltekezni.
Legutóbb (2023 januárjában) Horvátországgal bővült az euróövezet. A szomszédos országban egész évben kunában és euróban is feltüntették az árakat, ám ez a rendszer 2023 végén megszűnik. Az árcédulákra az új évben már csak az euróban kifejezett számok kerülnek fel.
Nyitókép: Illusztráció (Pixabay)
