Országunk milliárdokat költ az erőművek termelése folyamán keletkező hamu, salak és gipsz eltávolítására, miközben ezekből jelentős mennyiségű építőanyagot lehetne nyerni, a belőle származó jövedelemből pedig lényegesen csökkenteni lehetne az építkezések költségeit – állítják az újrahasznosítást szorgalmazó szakemberek. Kiemelik azt is, hogy bár Európában a felgyülemlett hamu 90 százalékát újra feldolgozzák, a Szerbiai Villanygazdaságnak a keletkezett melléktermék legfeljebb 6 százalékát sikerül értékesítenie.
A hamut 1953-ban használták először építőanyagként az Egyesült Államokban, a Hungry Horse-gát építésénél. Ezek után olyan jelentős objektumok építéséhez is használták mint a világ legmagasabb épületeként nyilvántartott Burdzs Kalifa Dubajban vagy a monumentális dán Great Belt-híd. Európában a hamu kihagyhatatlan építőanyagnak számít az utak és vasutak építésénél, de a gátépítésben is nagy mennyiségben használják. Szerbia hatalmas mennyiségű kihasználatlan hamuval rendelkezik, amiben nagy üzleti lehetőségek rejlenek – hívják fel a figyelmet a szakemberek. A Szerbiai Mérnöki Kamara igazgatóbizottságának elnöke, prof. dr. Jovan Despotović szerint 700 millió tonna hamu gyülemlik fel az országban. A professzor szerint Szerbia hatalmas vagyonon ül: a hamut országunk aranyrögének nevezte.
A Szerbiai RTV felkeresésére Milena Đakonović, a Szerbiai Villanygazdaság energiahatékonysággal foglalkozó osztályának igazgatója elmondta, hogy a közvállalat már korábban hozott olyan rendelkezéseket, amelyek a melléktermékek újrahasznosítására vonatkoznak. Ezek szerint a villanygazdaság a hamut építőanyagként kezeli, de a kihasználtság növelésében nincsenek előrelépések.
A probléma ugyanis abban rejlik, hogy országunkban a hamut hulladékként tartják nyilván. A gipsz újrahasznosításával azonban valamelyest jobb a helyzet területeinken. A füstgáz kéntelenítéséből származó mellékterméket az erőművek a hazai cementgyáraknak adják el, de jelentős mennyiséget exportálnak Romániába is – mondta az országos televíziónak Željko Ilić, a kostolaci hőerőmű igazgatója. Az erőmű vezetésének ugyanis sikerült bejegyeztetnie a termelés folyamán keletkező gipszet a vegyszerek európai adatbázisába, Szerbiában viszont a hivatalos jegyzékek melléktermékként kezelik. Így eladhatóvá vált a korábban szintén hulladékként kezelt melléktermék – magyarázta a hőerőmű igazgatója.
A gipsz eladásából ugyan nem származik jelentős jövedelme az országos szolgáltatónak, de az értékesítéssel a közvállalat lényegesen csökkenti az egyébként is magas hulladékkezelési költségeket – mutatott rá Tatjana Kaluđerović, a környezetvédelmi miniszter segédje. Nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az országban keletkező szemét legnagyobb része ipari hulladék, és ennek 85 százaléka a hamu, a salak és a gipsz. Ezek a melléktermékek legtöbbször a szeméttelepeken kötnek ki: országszerte öt telep fogadja ezeket az ipari hulladékokat, melyek összesen 1600 hektárnyi termőföldön fekszenek – hangsúlyozta a miniszter segédje.
Az erőművek melléktermékeiben rejlő lehetőségek kihasználásával új befektetési forrásokhoz juthatunk – mondta Siniša Mitrović, a Szerbiai Gazdasági Kamara körforgásos gazdasággal foglalkozó központ vezetője. A szakember kiemelte: a felmérések szerint a melléktermékekben rejlő értékek a bruttó hazai termék egy százalékát is elérhetik.
A szakemberek a hamu értékesítésének fokozatos növelését javasolják. Az Építészeti Egyetem és a Szerbiai Villanygazdaság kidolgozta az erőművekben keletkező hamu újrahasznosítási lehetőségeiről szóló tanulmányt: a tervek megvalósításához az állam támogatására lenne szükség – közvetítette a Szerbiai RTV.
Nyitókép: Beta/AP
