Szerbiában az idén számos szélerőműpark építési munkálatai kezdődnek meg. Vajdaságban szélerőműveket építenek Révújfalu (Banatsko Novo Selo), Szenttamás, Óbecse, Pancsova és Zombor területén is.
A Vetrogon elnevezésű szélerőműpark Szenttamás és Óbecse területén épül meg, 457 négyzetkilométeren. 55–75 darab szélgenerátor-oszlop megépítését tervezik, az összteljesítményük 450 megawatt lesz, amivel a Vetrogon Szerbia legnagyobb szélerőműve lesz.
Pancsova területén a Vetrozelena elnevezésű szélerőműpark teljesítménye várhatóan 291 megawattóra lesz. A munkálatok befejezése 2025 elejére várható. Az újvidéki Vinson Invest vállalat 120 megawatt teljesítményű szélerőműparkot tervez építeni Zombor város területén. Kelet-Szerbiában a „Kelet ereje” elnevezésű szélerőműpark Bor város területén épül meg. A terv alapján a szélerőműpark teljesítménye 300 megawatt körül alakul. Majdanpek önkormányzata is bejelentette, hogy Majdanpek és Žagubica települések területén szélerőműparkot épít. A beruházó a zemuni Jasikovo d. o. o. cég, a szélerőmű teljesítménye 70 megawatt lesz. Az energiaügyi minisztérium szerint a szélerőműparkokból származó bevételek a következő 15 évben 240-600 millió euró körül mozoghatnak.
A tudomány segítsége nélkül minden fejlesztés lehetetlen lenne, ezért az Alap a Tudományért szervezet áprilisban bejelentette, hogy egy zöld program keretében a következő két évben 20 projektumot finanszíroz, amelyben 37 tudományos szervezet 215 kutatója vesz részt. A jóváhagyott projektumok összértéke 3,5 millió euró, a forrásokat a köztársasági költségvetésből biztosítják.
A környezetvédelmi kérdések tavaly is foglalkoztatták a hazai és a nemzetközi közvéleményt, de a politikai és háborús események miatt kissé a háttérbe szorultak. Ennek ellenére a üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése továbbra is az országok prioritása maradt.
Tavaly december elején a Dubajban megtartott COP28 globális klímakonferencián a világ vezetői megállapodtak abban, hogy fokozatosan szakítanak a fosszilis tüzelőanyagokkal, egy igazságos és rendezett módon. Az a cél, hogy 2050-re zéró legyen a kibocsátás. A fő probléma már évek óta az, hogy a világ legnagyobb környezetszennyezői, az Egyesült Államok, Kína, és India lassan hajtják végre a döntéseiket, másoktól pedig azt várják el, hogy gyorsan cselekedjenek. Európa komolyabban vette a dolgokat, az Eurostat adatai alapján az Európai Unió országaiban az üvegházhatású gázok kibocsátása 2023 második negyedévében 5,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A kibocsátás 867 millió tonnáról 821 millió tonnára mérséklődött. A legnagyobb mértékben Bulgária (23,7 százalékkal), Észtország (23,1), és Hollandia (10,3 százalékkal) csökkentette a szén-dioxid-kibocsátást. Tavaly is számos beruházás történt a zöld áttérés érdekében.
Szerbia is egyre nagyobb figyelmet fordít a környezetvédelemre. A szélerőműparkok megépítésével is az a cél, hogy áttérjen a megújuló energiaforrásokra. A környezetvédelmi minisztérium adatai alapján Szerbiában 2018-tól 2023-ig több mint 60 városban és községben mintegy 1000 hektárnyi területet erdősítettek.
Nyitókép: Beta/AP
