2024. november 21., csütörtök

Egy lépéssel közelebb a magyar–szerb kőolajvezetékhez

Készül a környezeti hatástanulmány

Az Építészeti, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium határozatot hozott arról, hogy kidolgozzák a magyar–szerb országhatártól Újvidékig vezető, leendő kőolajvezeték infrastrukturális folyosója területrendezési tervének stratégiai környezeti hatástanulmányát, a részletes környezetvédelmi szabályozás elemeivel együtt. A dokumentum elkészítésére 12 hónapot irányoztak elő – jelent meg az információ a Hivatalos Közlönyben.

A kőolajvezeték megépítéséhez vezető újabb lépés kapcsán kiemelik: a vezeték nyomvonalának térségét érintő területrendezési terv arra a törekvésre épül, hogy a lehető legnagyobb mértékben megőrizzék a természeti értékeket, és biztosítsák a térség fenntartható fejlődését. A Tanjug információja szerint a környezeti hatás stratégiai becslését a területrendezési terv által érintett térségben fogják elvégezni, ide tartoznak Újvidék város, valamint Káty, Zsablya, Óbecse, Ada, Zenta és Magyarkanizsa község egyes részei. A hatásfelmérés a vizek, a levegő, a talaj és az élővilág védelmének tárgykörét öleli fel. A stratégiai becslés kidolgozásában a területrendezési kérdésekben illetékes minisztérium a felelős. A stratégiai környezeti hatástanulmányt szakembercsoport készíti el az európai és nemzetközi elvek és gyakorlat alapján, majd elküldi az érdekelt szerveknek és szervezeteknek, valamint a vonatkozó törvénnyel összhangban lehetővé teszi a betekintést a nyilvánosság számára is. A dokumentum elkészítéséhez szükséges eszközöket a pancsovai Transnafta Zrt. biztosítja.

A köztársasági kormány tavaly decemberben a prioritást élvező beruházások listájára helyezte és a kőolajellátás területén stratégiai fontosságúnak minősítette az Algyőt Újvidékkel összekötő kőolajvezeték építését, ami az ellátási útvonalak diverzifikációját is jelenti, hiszen az új létesítmény lehetővé teszi, hogy Szerbia a JANAF-on kívül a Barátság kőolajvezetéken keresztül is nyersolajhoz jusson. Dubravka Đedović Handanović szerb bányászati és energiaügyi miniszter, valamint Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter tavaly június 20-án, Palicson írta alá a szándéknyilatkozatot a kőolajvezeték építéséről Magyarország és Szerbia között. 

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás

Nyitókép: Illusztráció (Pixabay)