Szerbiában az infláció az idén is mérséklődik, és a Szerb Nemzeti Bank (NBS) arra számít, hogy az év derekán visszatér a 3 százalék, plusz-mínusz 1,5 százalék sávba – közölte a februári inflációs jelentés bemutatásakor Jorgovanka Tabaković bankkormányzó. Az NBS novemberi prognózisához képest kissé lejjebb vitte az inflációs várakozásait, elsősorban a monetáris politika erősödése és a globális költekezések csökkenése miatt. A bankkormányzó arra számít, hogy januárban az infláció 6,4 százalék körül lesz, februárban pedig 5,5 százalék.
– Az idén várhatóan 3-4 százalékkal felgyorsul a bruttó nemzeti termék növekedése, a következő két évben pedig 4-5 százalékkal. Ehhez mindenképpen hozzájárul a személyes fogyasztás, valamint az állami és magánberuházások föllendülése. Az NBS úgy döntött, hogy az enyhülő globális inflációs nyomás mérséklődése, valamint a hazai infláció csökkenése miatt 6,5 százalékon tartja az irányadó banki alapkamat szintjét. A negatív hatások a gazdasági növekedésre elenyészőek, a pénzügyi stabilitást pedig megőriztük, a problematikus hitelek aránya 3 százalék, ami rekordalacsony – fejtette ki Tabaković.
Az előrejelzések szerint a következő két évben a bruttó hazai termék (GDP) 4-5 százalékkal növekszik. Az export növekedése, a javuló energiabiztonság ás a globális energiaárak csökkenése hozzájárult ahhoz, hogy a fizetési mérleg hiánya tavaly 1,8 milliárd euróra csökkenjen, ami az eddigi legalacsonyabb érték, a GDP 2,3 százalékát tette ki. Tabaković hozzátette, hogy az NBS előrejelzése alapján a növekvő beruházások és az ezzel járó felszerelések és alapanyagok behozatala következtében a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 4-5 százaléka körül alakul. Rámutatott arra, hogy külföldi beruházások érkezése 9 éve fedezi a folyó fizetési mérleg hiányát, ami a devizatartalékok növekedéséhez vezetett, és az előző év végén 25 milliárd eurót tett ki.
Hangsúlyozta, Szerbia nemcsak hogy megőrizte a makrogazdasági stabilitást és ellenállt a válságnak, az ország is egyre vonzóbbá válik a külföldi beruházók számára. Ezt a nemzetközi intézmények is megerősítették, amelyek követik és értékelik a gazdasági politikát más országokban is.
A globális infláció gyorsabban csökken a vártnál, és a járvány előtti szinthez közelít, elsősorban a központi bankok szigorúbb monetáris politikája miatt.
Az alacsony infláció miatt a vezető jegybankok csökkentik az irányadó banki alapkamatot, egyes bankok a régióban már meg is kezdték. A Nemzetközi Valutaalap és más releváns intézmények azonban arra figyelmeztetnek, hogy legyenek óvatosak a központi bankok, hogy ne keletkezzen ismét inflációs nyomás. Még mindig fennáll ennek kockázata, ami több országban magasabb inflációt gerjeszthet. Tabaković elmondta, hogy a nemzetközi intézmények előrejelzéseit is számításba vették, amelyek alapján azt várják, hogy a kőolaj hordónkénti ára 80-83 dollár körül alakul.
Nyitókép: Jorgovanka Tabaković (Beta)
