Immár 16. alkalommal jelent meg a Helyi Gazdaságfejlesztési Nemzeti Tömörülés (NALED) éves kiadványa, a Szürke könyv, melyben szakértők körültekintő elemzések alapján foglalják össze, mit tett az ország az elmúlt esztendőben a gazdálkodási körülmények javításáért, és mik a további teendők a vállalkozók, üzletemberek könnyebb boldogulásáért, különös tekintettel az EU elvárásaira.
A Szerbia Palotában tegnap bemutatott kiadvány ezúttal is száz ajánlást tartalmaz a minisztériumok, intézmények, a jegybank és a helyi önkormányzati egységek számára, köztük 19 újat is, elsődlegesen az adminisztratív akadályok leküzdésére. A bemutatón a Tanjug beszámolója szerint erről beszélt Dejan Đokić, a NALED végrehajtó bizottságának elnöke, aki elmondta, tizennyolc kiemelt ajánlás is található, melyek gyakorlati valóra váltása az uniós integrációt szolgálja, 13 pedig a készpénz nélküli fizetést szorgalmazza.
A legfontosabb ajánlások közül három a Pénzügyminisztériumnak szól: csökkentse a legkisebb bérekre kivetett adóterheket, a vállalkozók számára vezesse be az adók és járulékok egységes megfizettetését és a szolgálati idő automatikus bejegyzését, valamint tegye lehetővé a nem adószerű terhek elektronikus befizetését. A munkaügyi és foglalkoztatási minisztériumnak azt javasolja a NALED, hogy rendezze az idényjellegű és rugalmas munkavállalási formákat, és tegye lehetővé a munkajogi dokumentumok elektronikus tárolását és kiadását. Az egészségügyi tárcának fontos teendője lenne a páciensek egységes e-kartonjának bevezetése és az egészségügy anyagi javainak elektronikus nyilvántartásba vétele. Az építészeti és közlekedésügyi tárcának azt tanácsolják, gyorsítsa fel és digitalizálja az engedély nélkül épült létesítmények legalizálását, és hozza létre a tervdokumentumok kidolgozására és közzétételére szolgáló digitális felületet. A környezetvédelemért felelős minisztériumnak egyebek között az lenne a dolga, hogy megoldja az italos palackok visszaváltását, az államigazgatási tárcának pedig feladatul tűzték ki a felügyelőségi kapacitások erősítését és az e-inspektor használatának kötelezővé tételét. A Szürke könyv tavalyi ajánlásai közül az intézményeknek nyolcat sikerült teljes egészében, négyet pedig részben megvalósítaniuk, további négyhez pedig hozzáláttak.
A bemutatón részt vett Emanuel Giofre, az EU szerbiai küldöttségvezetője, aki azt mondta, hogy Szerbia jó úton halad afelé, hogy egy modern gazdaságot építsen ki, de ez nem szerencse dolga, hanem a bölcs politizálásnak és a jelentős reformoknak köszönhető. Különösen nagy előrelépés tapasztalható a közigazgatás és az e-közigazgatás fejlesztésében, a megújuló energiaforrásokba való befektetésekben és részben a közvállalatok átszervezésében. Szerbia gazdasága elérte az uniós átlag 44 százalékát, és nagyon gyorsan tovább bővülhet, mondta Giofre. Matteo Colangeli, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank nyugat-balkáni igazgatója közölte, hogy támogatásaival a pénzintézet az energetikai átállást, a környezetvédelem fejlesztését és a szerbiai vállalatok versenyképességének és termelékenységének növelését segíti.
A Szürke könyvet bemutató konferencián az idén is elismeréseket adtak át azoknak, akik a reformok elősegítésével az elmúlt évben leginkább hozzájárultak a szerbiai gazdasági légkör javításához. Az év reformátorának Mihailo Jovanović minisztert kiáltották ki a digitális átállásban vállalt szerepéért.
Nyitókép: Az év reformátora címet Mihailo Jovanović miniszter kapta a digitális átállásban vállalt szerepéért (Fotó: Beta)
