A 128 kilométeres szerb–magyar kőolajvezeték megépítéséről is tárgyalt Dubravka Đedović Handanović bányászati és energiaügyi miniszter Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel Budapesten a kedden kezdődött kétnapos Balkán Fórumon. A projektum hozzávetőlegesen 150 millió euróba kerül és a felek arra számítanak, hogy az olajvezeték 2027-re elkészül. A két miniszter találkozójának további témája az államok közötti együttműködés fejlesztése lesz egyéb területeken is.
– Az elsődleges téma az energiabiztonság, hiszen az ukrajnai válság még tart. Energetikailag stabilak vagyunk, elegendő gáztartalékunk van a tározókban. Magyarország a stratégiai partnerünk, különösen az energetikában. Udvarnokon 388 millió köbméternyi, magyarországi tározókban további 163 millió köbméternyi gázt „raktároztunk el” – mondta Dubravka Đedović Handanović a Szerbiai RTV-nek nyilatkozva.
A bányászati és energiaügyi miniszter szerint Magyarország erősen támaszkodik az atomenergiára, amire Szerbiának is gondolnia kellene.
– Gondolkodnunk kell azon, hogy 2040-ig hogyan teremtsük elő az energiaforrásokat Szerbiában, a nukleáris energia is fontosnak számít ezen a téren. Ma már vannak kisebb atomreaktorok, amelyek gyorsabban épülnek és olcsóbbak, mi pedig még mindig elsősorban a szénre támaszkodunk az áramfejlesztésben. A világban hanyatlik a gázra való átállás tendenciája, ezért meg kell találni a megújuló energiaforrásokat – mondta el nyilatkozatában a közszolgálati médiának.
Szijjártó Péter leszögezte, hogy a balkáni régió kulcsfontosságú az európai energiabiztonság jövője szempontjából, és azt is kiemelte, hogy az ellátásra fizikai, nem pedig ideológiai kérdésként kell tekinteni, tudósított az MTI.
Szijjártó: Amíg nem találják fel, hogyan lehet a földgázt vagy a kőolajat hátizsákban vagy sporttáskában szállítani, addig szükség lesz a csővezetékekre (Fotó: Beta)
Amíg nem találják fel azt, hogyan lehet a földgázt vagy a kőolajat hátizsákban vagy sporttáskában elszállítani, addig csővezetékekre lesz szükség, és ezek határozzák meg, hogy honnan tudunk vásárolni, jelentette ki. Arra figyelmeztetett, hogy a diverzifikáció terve csupán álom marad, amíg a szavakat nem követik tettek. Hangsúlyozta, hogy Magyarország örömmel vásárolna kőolajat vagy földgázt további forrásokból, egyelőre azonban nem áll rendelkezésre az ehhez szükséges infrastruktúra, így a kormány kénytelen a már meglévő beszállítókra és tranzitútvonalakra támaszkodni. Hozzáfűzte, Budapest nem az eddigi beszállítók kizárását érti a diverzifikáció alatt, hanem újabb források bevonását. A magyar kormány elégedett a jelenlegi földgázellátókkal mind az ár, mind pedig a kiszámíthatóság szempontjából, értékelte. Nagyrabecsülését fejezte ki a megbízható tranzitországok, Szerbia és Törökország iránt is.
A kétnapos budapesti fórumon szóba kerül a régió jövője, az egyik téma pedig az lesz, hogyan lehet megelőzni a munkaerőhiányt Közép- és Délkelet-Európában. A fórum már nem az energiaválsággal foglalkozik, mert az jórészt megoldódott Európa-szerte, hanem megpróbál a jövőre koncentrálva új megoldásokat, együttműködési lehetőségeket teremteni. Az európai országok, annak ellenére, hogy bizakodók a válság legyőzése kapcsán, továbbra is óvatosnak számítanak, s az energiabiztonságot, az ellátás zökkenőmentes és folyamatos szavatolását prioritásként kezelik, hangzott el a fórumon.
Nyitókép: Dubravka Đedović Handanović és Szijjártó Péter (Fotó: Beta)
