Szerdán a Szabadkai Városi Múzeumban mutatták be a Szabadkai Történelmi Levéltár három legújabb kiadványát. Az eseményen a kötetek szerzői – dr. Papp Árpád, a Szabadkai Városi Múzeum főmuzeológusa, néprajzkutató, Stevan Mačković, a Szabadkai Történelmi Levéltár igazgatója, valamint Dejan Mrkić, a Szabadkai Történelmi Levéltár levéltárosa – ismertették saját műveiket.
Stevan Mačković Szabadka a határon, a város és az emberek (1918. november 13. – 1920. június 4.) – egy levéltáros jegyzetei című könyve az 1918. november 13-tól, a szerb hadsereg vasútállomásra való érkezésétől, egészen a Trianoni békeszerződés aláírásáig terjed, és bemutatja, hogyan változott a város helyzete ez alatt az idő alatt, illetve mi történt az emberekkel. A kötet részletekbe menően ismerteti, hogy miként éltek a város lakói ebben a korszakban, különös figyelmet szentelve az átlagemberek mindennapjainak.
– A kiadvány 570 nap történéseit dolgozza fel, 26 fejezetben. Találhatunk benne statisztikai adatokat a népesség összetételéről, foglalkozásokról, de szerezhetünk új ismereteket a városvezetésről, katonaságról, politikáról, újságokról, egyházról, egészségügyről, közlekedésről, sportról és egyéb témákról. A könyvben nem a nagy történelmi események állnak a középpontban, hanem az egyszerű emberek, a kisemberek sorsa, bemutatva, hogyan élték meg ezeket az éveket, milyen volt az életük, valamint milyen nehézségeken mentek keresztül. A végén található egy mutató, amelyben számos olyan személy neve szerepel, akiknek részük, helyük és jelentőségük volt ebben az időszakban – mondta Stevan Mačković, majd hozzáfűzte, nagyon sok adat, statisztika, táblázat, forrás megtalálható a könyvben, így mindenki látni fogja, hogy a kötetet egy igazi levéltáros írta.
A folytatásban Dejan Mrkić ismertette az Ex Pannonia folyóirat 28. számát. Azok számára, akik szeretnének többet megtudni Szabadka és környéke múltjáról, ez a kiadvány ismét számos helytörténeti írást kínál. A legújabb számban mások mellett Stevan Mačković, Emil Libman, Kubicskovity Ákos, Dejan Mrkić, Halász Tibor, dr. Mészáros Zoltán és Tatjana Segedinčev publikációi olvashatók. A folyóirat helyi, vajdasági és észak-bácskai témákra fókuszál.
– Annak ellenére, hogy a folyóirat 1997-ben indult, még mindig rengeteg, városunkhoz kapcsolódó helyi téma vár feldolgozásra. Ahogy a cím, az Ex Pannonia is sugallja, a kiadvány Észak-Bácskáról és Észak-Vajdaságról szól. Különféle előadások, levéltári problémák és levéltári tanulmányok kapnak helyet benne – fogalmazott Dejan Mrkić.
Papp Árpád Várospatológia – Szabadka térhasználata, társadalma, történelme című, Szabadka – egy vidéki város társadalma, térhasználata és a térhasználat tanulságai (1867–2010) alcímet viselő könyve történeti, néprajzi és kulturális antropológiai módszer segítségével állít ki látleletet az 1867-es kiegyezés utáni Szabadka társadalmának jellegéről, rétegezettségéről, a társadalmi csoportok városalakító tevékenységéről és városhasználatáról. A részletes elemzést statisztikai adatok teszik lehetővé, melyek segítségével betekinthetünk egy város működésébe. A könyv második részében a néprajzi és antropológiai szemléletet a szerző proxemikai módszerrel ötvözi, bemutatva az utca- és térelnevezések változását, a szoborállítás helyi gyakorlatát, nyomatékosítva annak politikai érdekérvényesítő jellegét. A kötet univerzális tankönyvként is használható.
– Olyan témákat próbáltam feldolgozni, amelyek nem néprajzi, hanem antropológiai témák, ami azért izgalmas, mert nem nemzetekhez kötődnek, hanem jelenségekhez, ezáltal olyan univerzális kategóriákat tudunk elemezni, észrevenni, tanulmányozni, amelyek utána a javunkat szolgálják. Ezáltal ki tudjuk szúrni azokat a jelenségeket, amik egyértelműen valami más irányába hatnak, mint a városfejlődés, és talán itt lehet párhuzamot vonni a patológus feladatával, mert nekünk nagyon pontosan meg kell állapítanunk antropológusokként azt, hogy mi egy város baja, mi a betegsége, és ezáltal a tanulságokat is levonni. A könyv pontosan azokkal a témákkal foglalkozik, amelyekkel mindenki, csak nem akar rákérdezni, rámutatni, ez pedig a politikai térhasználat és egyáltalán a mi térhasználatunk. Az egyén, a csoportok viszonya a hatalomhoz, az ebben való együttműködés, vagy pedig közelítési szándék – emelte ki Papp Árpád, aki hozzátette, egy könyvnek akkor van jó hatása, ha annak a gyümölcsét nem az írója kamatoztatja, hanem az olvasó, és hogyha ez a közbeszédbe is valamilyen szinten betüremkedik.
Nyitókép: Három az egyben – könyvbemutató a Szabadkai Városi Múzeumban (Dér Dianna felvétele)
