A Szerbiai Villanygazdaság (EPS) tavaly 216,8 millió eurót fizetett ki a megújuló energiaforrásokat használó villanyerőművek tulajdonosainak a zöldáramért – közölte az Oknyomozó Újságírás Szerbiai Központja (CINS). A kifizetési listát a szélparkok vezetik, majd a biogáz üzemű és a vízerőerőművek, valamint a természetes gázt, vagyis földgázt használó áramtermelők következnek.
A környezetvédelmi gondok miatt a nyilvánosság figyelme leginkább a kis vízerőművekre irányul. A működésükből nyert áramért az EPS tavaly 36,8 millió eurót fizetett, legtöbbet (4,7 millió eurót) a saját tulajdonában levő erőműveknek, ezek pedig a Međuvršje, az Ovčar Banja és a Radaljska banja. Korábban az állam az EPS-en kívül éveken át az államfő komájához, Nikola Petrovićhoz fűződő cégeknek juttatott legtöbb pénzt, ám ezeknek a kis áramtermelőknek a többsége tavaly óta már nincs a listán. 2023-ban az EPS után a Samuk nevű cégnek, vagyis a Samokovska reka 1 kis vízerőmű tulajdonosának utalták át a legnagyobb, 1,8 millió eurós összeget. Harmadik a kraljevói Energo Ras, melynek két kis erőműve, a Kašići és a Belci több mint másfél millió euró értékű villanyáramot termelt. A legjobban keresők között volt a čačaki Zlatiborske elektrane, amely a két vízerőművében (Beli kamen, Komalj) termelt áramért majdnem 1,2 millió eurót kapott.
A megújuló energiaforrásokból nyert zöldáramért legtöbbet, 113 millió eurót a szélerőműveknek fizettek ki. A legnagyobb szélpark a dél-bánáti, kevevárai (kovini) Čibuk 1, amelynek a számlájára 44 millió euró került, 7 millióval több, mint amennyit az összes kis vízerőmű megkeresett. Ez a szélfarm három külföldi cég tulajdonában van, egy-egy egyesült arab emírségekbeli, holland, illetve német vállalat birtokolja. A Čibuka 1-et a holland Electrawinds K-Wind irányította antalfalvi (kovačicai) szélpark követi több mint 31 millió euróval, a harmadik helyet pedig az MK Fintel Wind Košava szélerőműve tartja, melynek 2023-ban 18,5 millió eurót fizettek a megtermelt áramért. A vállalat részvényesei a Fintel Energia és az MK holding, melyben Miodrag Kostić társtulajdonos.
A szerves anyagok bomlásakor keletkező biogáz (melynek fő alapanyaga az állati hígtrágya, növényi és vágóhídi hulladékok, szennyvíziszap és kommunális szerves hulladék) segítségével előállított energia 41,7 millió euróba került. Itt a legnagyobb áramtermelő a hazai Vinex Etil, amely 3 millió eurót kapott, és az osztrák többségi tulajdonú Biogas Energy. Valamivel több mint 20 millió eurót fizetett az állam a természetes gáz alapú áramtermelésért, ebből 14 milliót a Novosadska toplana kommunális közvállalatnak, 3,2 milliót pedig a Beogradske elektrane közvállalatnak. Ilyen áramtermeléssel 2,3 milliót keresett a Szerbiai Kőolajipari Vállalat, a NIS.
A napelemekkel termelt áramért 2,2 millió eurót fizetett az állam, legtöbbet, félmilliót a Solar Matarova cégnek a Merdare erőműből származó villanyáramért, valamint a Solaris Energy-nek, amely két erőmű üzemeltetésével 437.000 eurót keresett. Az állam felvásárolja a biomassza és hulladék égetésével nyert áramot is.
Nyitókép: Beta/AP
