Aranyláz tombolt a XIX. század derekán Kaliforniában. Az utóbbi időben pedig a lítiumláz ütötte fel a fejét arrafelé. A Salton-tó térségében valószínűleg 18 millió tonna lítiumérc lapul föld alatti medencékben. Már elkészültek a tanulmányok is, amelyekből kiderült: csaknem 375 millió elektromos gépjármű akkumulátorának gyártásához elegendő lítiumot lehet kibányászni a területen. Bár a munka évek múlva kezdődhet meg, a hatalmas lelőhely biztosíthatja az Egyesült Államok lítiumellátását. Ha mégsem, az sem okoz gondot, mivel Nevada és Oregon állam határán csaknem 120 millió tonna lítium lapulhat a környék talajrétegeiben. És a készlet évtizedekig elég lehet az amerikai elektromos autóipar számára.
Másutt is nagy erőkkel keresik a lítiumlelőhelyeket, hiszen az onnan kitermelhető nyersanyag (megfelelő feldolgozás után) kulcsfontosságú a zöldenergia-átállásban. Persze más anyagokkal együtt, amelyek bányászatát és feldolgozását néhány óriási piaci szereplő uralja a világon. A különleges érceket kritikus nyersanyagoknak is nevezik, és a ritka fémekkel és földfémekkel egyre keresettebbek. Különleges státusukat stratégiai fontosságuknak és annak köszönhetik, hogy helyettesíthetetlenek a jelenlegi technológiákban. Beszerzésük pedig mindössze néhány piaci szereplőtől lehetséges.
A lítium mellett a kritikus nyersanyagok közé sorolják az alumínium előállításához nélkülözhetetlen bauxitot, továbbá a foszfátot, a grafitot és a tizenhét ritkaföldfémet. Az utóbbiak a kis mennyiségben előforduló ásványokban található fémek, és csak ritkán fordulnak elő gazdaságosan kitermelhető mennyiségben. Pedig nagy szükség van rájuk, hiszen felhasználásuk széleskörű. A számítógépektől és az okostelefonoktól kezdve megtalálhatóak a napelemekben és az elektromos autókban is, vagyis kulcsfontosságúak a zöldenergia-átállásban, -iparban.
A ritkaföldfémek nemzetközi piacát sokáig az Egyesült Államok uralta, ám 1985-ben Kína is megjelent a színen, és azóta nagyon fontos szereplővé vált. Az USA lelőhelyei ugyanis az ezredfordulóra szinte teljesen kimerültek, vagy használhatatlanná váltak. Becslések szerint a bolygó ritkaföldfém-tartalékainak bő egyharmada, de az is lehet, hogy majdnem a fele Kínában található. Jelentős kitermelhető készletek vannak még Ausztráliában, Brazíliában, Grönlandon, a Dél-afrikai Köztársaságban, Indiában és Kaliforniában.
Az elektromos járművek akkumulátorainak gyártásához nélkülözhetetlen a kritikus nyersanyagok egy része. A lítiumra pedig különösen nagy szükség van. Világpiaci ára ezért az évtized elején gyorsan emelkedett. Tavaly azonban már komoly visszaesés következett be. Több elemző arra számít, hogy a túlkínálat (főleg Ausztrália és Kína lítiumexportjának bővülése) miatt az idén további csökkenés várható.
A lítium megkerülhetetlen, sőt kiemelt fontosságú a szén-dioxid-mentesítési erőfeszítésekben, főként pedig az elektromos járművekhez szükséges akkumulátorok gyártásában. Becslések szerint a globális kereslet az évtized második felében felélénkülhet, s 2030-ra már meghaladhatja a 2,4 millió tonnát. A lítiumpiac értéke addigra elérheti az 584 millió dollárt, vagyis majdnem megduplázódhat 2022-höz képest.
A növekedés oka egyszerű: az elektromos járművek (akkumulátorai) mellett a megújuló energiatermelés területén is egyre nagyobb az igény a lítiumra, amely nem mellesleg szinte mindegyik hordozható elektromos eszközben is fellelhető. Ezenkívül az üveg- és kerámiaipar is rendszeres felhasználója, sőt a kenőanyagok gyártásánál sem hagyható ki. A legnagyobb fogyasztója az autóipar, azon belül pedig az akkumulátorgyártás. Az ágazatnak 2025-ben akár másfél millió tonna lítiumra is szüksége lehet, 2030-ban pedig ennek a duplájára. Az akkumulátoripar igénye csak abban az évben bő kétmillió tonna lesz, a többit az egyéb ágazatok „nyelik el”.
A Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) úgy ítéli meg, hogy jelenleg nincs hiány a zöldenergia-átmenethez szükséges ásványi anyagok készleteiben, de a nyersanyag-kitermelési és -finomítási képességek korlátai miatt akár már rövid távon is gondok keletkezhetnek a piacon. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint az elektromos autókba és a számukra nélkülözhetetlen akkumulátorokba hatszor annyi különleges fémet kell beépíteni, mint a hagyományosakba, ami azt jelenti, hogy a lítium és társai iránt fokozatosan nő majd a kereslet. Az IEA arra a következtetésre jutott, hogy az elektromos járművekben és az akkumulátorokban felhasznált különleges anyagok iránti kereslet 2040-ig a jelenlegi harmincszorosára nőhet. A feltételezés megalapozott, hiszen a nagy autógyártók azt tervezik, hogy 2035-re már csak elektromos gépkocsit adnak el.
A lítiumérc legfontosabb lelőhelyei közé tartozik Argentína, Ausztrália, Bolívia, Chile, Irán és Kína. Ám az érc bányászata, szállítása és feldolgozása nem egyszerű feladat. Iránban tavaly fedeztek fel egy lelőhelyet, amely 8,5 millió tonna ércet tartalmaz, s a legnagyobbak közé tartozik. Ha a becslés helytálló, Irán rendelkezik a világ második lenagyobb lítiumkészletével. Megelőzve Chilét, amelynek tartaléka 9,2 millió tonna lehet.
Lítiumból nálunk sincs hiány. A Jadar folyó völgyében, Loznica környékén ráadásul annyi van belőle, hogy állítólag Európa szükségletének csaknem 90 százalékát biztosítani lehetne a Nyugat-Szerbiában található mennyiségből. Ha megkezdődne a kitermelés. De ez továbbra is akadályba ütközik, mivel az illetékesek 2022 januárjában visszavonták a Rio Tinto angol–ausztrál óriáscég lítiumérc bányászatára és feldolgozására vonatkozó engedélyét.
A döntés részben a környékbeliek tiltakozása nyomán született. Az elégedetlenség hullámai azért csaptak magasra, mert a zöldenergia-átmenethez nélkülözhetetlen anyagok rendkívül környezetszennyező előállításának folyamata már a bányászattal kezdetét veszi. A lakosság ezért attól tart, hogy a leendő bánya és ércfeldolgozó súlyos környezetszennyezést, természetpusztítást idézne elő, ráadásul komoly egészségügyi károsodással járna.
