Már február végén virágba borultak a korai gyümölcsfajták Szerbiában. Elegendő méh zsong a fák körül, így a beporzás is jól alakul: amennyiben nem köszöntenek ránk váratlan fagyok, akkor az idén jó termésre számíthatnak a gyümölcstermelők – mondta Zoran Keserović, az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karának professzora a Beta hírportálnak.
A szakember ugyanakkor emlékeztetett a korábbi évekre, amikor még március végén, április elején is akadtak hideg napok. Példaként a 2019-es évet említette, amikor márciusban mínusz 5,5 fokra esett a hőmérséklet, és emiatt egyes gyümölcsösökben az almatermelők 90 százalékos kárt szenvedtek. Az idei év azonban inkább hasonlít a 2017-esre, amikor már januárban és februárban 20 fok volt, és szintén korán virágba borultak a gyümölcsfák: akkor márciusban szintén zuhant a hőmérséklet, de a mínusz 3,8 fok csak egyes fajtáknál okozott kisebb károkat – mutatott rá a professzor. Hozzátette: amennyiben az elkövetkező hetekben nem zuhan jelentősen a hőmérséklet, az idén is olyan jó szüretnek nézhetnek elébe a termelők, mint 2017-ben, illetve 2013-ban.
Keserović kiemelte, hogy a fagykárok mértéke attól is függ, hogy a virágzás és a beporzás melyik fázisában van az adott gyümölcsfajta. A legérzékenyebb az alma, amelynél már a mínusz 3 fokos hőmérséklet is 80 százalékos kárt okozhat. A mínusz 3,5 alatti hőfok a cseresznyét is megviselheti, amennyiben épp akkor virágzik. A fagykárok ellen a legellenállóbb a szilva, amely a mínusz 5 fokos hőmérsékletet is elviseli – sorolta a példákat a szakember.
A vajdasági termelők már elhelyezték a szalmabálákat a gyümölcsösökben arra az esetre, ha a hőmérséklet zuhanna. A professzor szerint a bálák meggyújtásával sikeresen védekezhetnek a fagykárok ellen, a legbiztosabb viszont az úgynevezett antifrost fagy és hideg elleni védelem.
Nyitókép: MTI
