Az atomenergia szerepével, alkalmazásának szükségességével és szabályozásával foglalkozott csütörtökön a Brüsszelben tartott első nukleáris csúcs. Ezen megvitatták ennek az energiaforrásnak a szerepét a klímaváltozás és az energiabiztonság szavatolása szemszögéből. Közös határozatot is elfogadtak, melyben e célokat vázolták fel. Az értekezleten Aleksandar Vučić szerb államfő is részt vett, s kijelentette, egyértelművé vált, mennyire rossz döntéseket hozott az ország e téren az utóbbi 35–40 év során. Nem szentelt figyelmet a nukleáris energia felhasználási lehetőségeinek, ezért ma nagy lemaradásban van. A jövő nyilvánvalóan a tervezettnél másképp alakul. Ezt bizonyítja az is, mekkora hangsúlyt kapott a csúcstalálkozó. A viszonylagos közelmúltban még az atomreaktorok kiiktatásáról beszéltek, ma már bővítésük a téma az energetikai stabilitás megőrzése érdekében. Szerbiának is fel kell készülnie erre a periódusra, mert a jelen állapotok között nem tud majd megbirkózni sem az elektromos autók, sem a mesterséges intelligencia térhódításával érkező kihívásokkal – értékelte a sajtónak nyilatkozva a köztársasági elnök. A kontinens gazdasági fejlődése érdekében elegendő áramra van szükség, amit a jelenlegi kapacitásokkal nem lehet előállítani. Szerbiában sem az a kérdés, rendelkezésünkre áll-e elegendő áram ma, hanem az, mihez kezdünk holnap, ha sokkal többre lesz szükségünk. Meg kell vizsgálni a hazai nukleáris energiafelhasználásról szóló tanulmányokat, s felmérni, mire van szükség a termelés beindításához – fogalmazott. Fél Európában nem lesz elegendő áram, olaj és gáz, fejtette ki, ezért nekünk mielőbb tartalékokról kell gondoskodnunk, ehhez azonban új tározók kellenek. A gázvezetékek mellett kőolajvezetékekre is szükség lesz, csakúgy kisebb atomreaktorok beindítására az áramtermelés érdekében. A hetvenes évek óta senki sem foglalkozott érdemében ezekkel a kérdésekkel. Eljött a változás ideje – húzta alá Vučić. Ha ezt nem tesszük meg, lemaradunk a világ mögött, lemaradunk a fejlődésben, magyarázta. A konferencián tett felszólalásában közölte, Szerbia támogatja az európai energetikai törekvéseket, maga is érdekelt négy moduláris atomreaktor létrehozásában, de nem tudja, hogyan finanszírozza majd mindezt, hiszen nyolcmilliárd euró körüli befektetésről beszélünk. Az ország számít az európai államok támogatására – mondta.
A KORMÁNYOK KEZÉBEN A DÖNTÉS
A konferencián Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közölte, a nukleáris technológiák fontos szerepet játszhatnak a tiszta energiára való átállásban, az atomenergia ugyanis a második legjelentősebb alacsony kibocsátású áramforrás a vízenergia után. Jelenleg a globális villamosenergia-készlet 9 százalékát teszi ki, s ez 2050-re, az előrejelzések szerint, több mint kétszeresére nő. A megújuló energiaforrások túlnyomórészt az atomenergiával egészülnek ki, és 2050-re az EU áramtermelésének gerincét képezik majd von der Leyen szerint. Jelenleg az atomenergia, 22 százalékos részesedésével, még mindig a legnagyobb villamosenergia-forrás az EU-ban, de az arány lényegesen elmarad az 1990-es években elért szinttől, amikor az atomerőművek termelték Európa villamosenergiájának harmadát. Kijelentette: ahhoz, hogy az EU teljesítse a párizsi klímamegállapodásban kitűzött célokat, amelyek szerint 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest, arra van szükség, hogy a kormányok támogassák az atomenergia felhasználását.
NEM IDEOLÓGIAI KÉRDÉS
Emmanuel Macron francia államfő a legnagyobb kihívásnak az energetikai biztonság megteremtését és a károsgáz-kibocsátás felszámolását tartja. Nézete szerint ezekben segíthet az atomenergia más megújuló források és az energiahatékonyság mellett. Orbán Viktor magyar kormányfő szerint sokan ideológiai kérdésként kezelik az energetikát, ami rossz, mert annak semmi köze a geopolitikai beállítottsághoz. Magyarország határozottan támogatja az atomenergia alkalmazása felé mutató törekvéseket, mert ez a legtisztább olyan forrás, amely nagy mennyiségű áram előállítását szavatolhatja.
Nyitókép: A brüsszeli Atomiumnál való csoportos fényképezkedést követően Orbán Viktor Donald Tusk, lengyel kormányfőnek magyaráz valamit (középütt háttárben). Baloldalt előtérben Aleksandar Vučić