Tízévi gazdasági és szociális válság után Görögországnak végre sikerült kievickélnie a gödörből, és tavaly ősszel az S&P nemzetközi hitelminősítő intézet már javított az ország adósbesorolásán. Hosszú évek óta ez volt az első befektetési fokozatú besorolás. Görögország immár második éve több mint 2 százalékos gazdasági növekedést jegyez, de a lakosság az EU statisztikai hivatalának kimutatása szerint továbbra is rosszul él. Nálánál is szerényebben éldegélnek a bolgárok, akiknek a vásárlóereje alig éri el az uniós átlag 60 százalékát. A nyugat-balkáni népesség továbbra is jóval az említett két ország alatt marad, itt a vásárlóerő és a lakosonkénti bruttó termék alig éri el az EU átlagának a felét. A legtehetősebb Luxemburg és Írország lakossága 140, ill. 112 százalékkal az átlag fölött, majd Hollandia, Dánia és Ausztria következik. Franciaország valahol a középmezőnyben helyezkedik el, a sereghajtók között pedig a görögökön és a bolgárokon kívül a litvánok, szlovákok és horvátok foglalnak helyet.
Görögország annak köszönhetően lábadozik, hogy a hatalmas, több mint 360 milliárd eurós adósságát tíz éven át a közköltségek, bérek és nyugdíjak rovására törlesztgette, miközben az infláció még mindig nem csillapodott, különösen az élelmiszer és az üzemanyag ára, valamint a lakhatási költségek is magasak. A válságból való kilábalást a nép szenvedte meg, mondják a szakszervezetek és a baloldali gazdasági szakemberek, de Kiriákosz Micotakisz jobbközép kormánya kiváló gazdasági eredményekről beszél, és azt jósolja, hogy az infláció hamarosan csökken, az életszínvonal pedig emelkedő irányzatot vesz.
„Görögország tíz évig távolodott az EU-tól, a következő évtizedben pedig közeledni fog, mert ismét elnyerte a befektetők bizalmát” – fogalmazott Alekszisz Patelisz, a miniszterelnök fő gazdasági tanácsadója arra utalva, hogy a hitelminősítő ügynökségek értékelése nyomán ismét nőtt az érdeklődés a görög állampapírok iránt, valamint hogy a The Economist tekintélyes brit gazdasági hetilap véleménye szerint 2023-ban a görög gazdaság volt a legfejlődőképesebb. De a lakosságnak vajon meddig kell várnia arra, hogy az újabb eredmények már ne csak a részvényesek, az üzleti világ, a bankok és a külföldi befektetők számára jelentsenek hasznot? A görögök még élénken emlékeznek arra, hogy a 2008-ban beütött pénzügyi világválság előtt egészen jól éltek, és az egy főre eső GDP akkoriban az uniós átlag 95 százalékának felelt meg. A jobbrafordulás jelei azért most már mégis érzhetőek, a kormány erre az élvre bruttó 780-ról 830-ra emelte a garantált minimálbért, a szakszervezetek azonban rámutatnak arra, hogy Görögországban az éves fizetés még mindig 25 százalékkal az EU átlaga alatt van, a nyugdíjak pedig valamennyivel csökkentek is. A lakosság a magas létfenntartási költségeket viseli legnehezebben, a görög jegybank adatai szerint az emberek 27 százaléka még mindig a szegénységi küszöbön toporog.
Nyitókép: Pixabay
