A termesztők az idén annak ellenére is jó termésre számítanak a hazai gyümölcsösökben, hogy korán kezdődött a virágzás és az időjárás is változó. A szakemberek előrelátásai szerint a tavalyihoz képest akár 20 százalékkal is növekedhet a hozam. A várhatótól még jobb eredményt érhetnek el azok, akik a beporzás idejére méheket „alkalmaztak” – állítják. Az ország északi részein ezt már sikerrel alkalmazzák a termelők: kaptáronként 1500 dinárt fizettek a méhészeknek azért, hogy méhcsaládjaik a gyümölcsösükben szorgoskodjanak a beporzás idején.
A méhészek helyzete azonban továbbra is aggasztó: a korai virágzásra ugyanis nem fejlődtek ki megfelelően a méhcsaládjaik. Ettől nagyobb gondot jelent azonban számukra, hogy továbbra is rendkívül alacsonyak a felvásárlási árak, és a piacot a gazdasági válság óta a mai napig elárasztja a hamis méz. De a méhészeinket ez sem risztja el attól, hogy az idén is minőségi terméket kínáljanak a vásárlóiknak – tudósít a helyzetről a Szerbiai RTV.
A gyümölcsfáknál befejeződött a virágzás, de a fagyok még mindig árthatnak a termésnek. A hidegek azonban már nem veszélyeztetik a teljes terménymennyiséget – mondta Zoran Keserović, az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karának professzora. A gyümölcsészet szaktanára kiemelte: a sárgabarackhoz hasonlóan korán virágzó fajtákat már egyáltalán nem veszélyezteti a fagy. A hidegek immár csak a későn virágzó barackfajtáknál és a cseresznyénél okozhatnak némi visszaesést. Jelentős károkról már nem beszélhetünk – mondta a professzor, aki szerint a legnagyobb terméshozamra a szilvatermelők számíthatnak az idén. Országos szinten ugyanis akár 160 ezer tonnával több szilva is teremhet, mint tavaly. Jelentős hozamnövekedésre lehet számítani a körte, a meggy, a málna és a cseresznye esetében is – sorolta a szakember. Hozzátette: a gyümölcsösökben az elmúlt két évtized legjobban termő éve az idei lehet.
A gyümölcsfákhoz hasonlóan az akác sem virágzott még soha olyan korán, mint az idén tavasszal. A korai virágzás azonban megelőzte azt, hogy a méhcsaládok megfelelően kifejlődjenek a kaptárakban – mutatott rá a méhészek gondjaira Rodoljub Živadinović, a Szerbiai Méhészegyesületek Szövetségének elnöke.
Hozzátette: most a méhészek legjobb tudására van szükség ahhoz, hogy a méheik a legelőkre kerüljenek. Jól meg kell választaniuk a méhlegelőket és több szempontból is meg kell vizsgálniuk a terepet, mielőtt kihelyezik a kaptáraikat. A legjobban az elkövetkező 7-10 hideg nap aggasztja a méhészeket: a hirtelen zuhanó hőmérséklet miatt ugyanis elhallhatnak az akácvirágok.
EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN A SIKER
A szakemberek szerint ma már a gyümölcstermesztők és a méhészek is tisztában vannak azzal, hogy egymás nélkül nem tudnak sikeres évet zárni. Nemrégiben még átlagosan 4 kaptárt helyeztek el hektáronként a gyümölcsösökben, ma viszont már 20-at is alkalmaznak. Emellett a körte- és cseresznyetermelők további egy kaptár poszméhet is kihelyeznek a gyümölcsöseikben hektáronként – mutatott rá az együttműködés jelentőségére Keserović. Egyes termelők ugyanis 1500 dinárt fizetnek minden kihelyezett kaptárért a méhészeknek – mutatott rá a professzor a főként Vajdaságban meghonosodó gyakorlatra.
Ótos András felvétele
Živadinović szerint az együttműködés említett módja a Dunától és Szávától délre még nem jellemző. A közös érdekről ugyanis 15 évvel ezelőtt el kellett volna kezdeni beszélni ahhoz, hogy mára gyakorlattá váljon – véli a méhészek képviselője. Ugyanakkor kiemelte, hogy ennek ellenére jónak tartja az együttműködést a gyümölcstermelőkkel. Ezt megerősítették azok a törvénymódosítások is, amelyeket az állam érvényesített a növényvédelem terén – hangsúlyozta a méhészek képviselője.
A MÉHÉSZEK TOVÁBBRA IS A MEGMARADÁSÉRT KÜZDENEK
A szövetség elnöke megerősítette azt is, hogy a méhészek továbbra is küzdenek a gazdasági válság következményeivel. A globális hanyatlások idején ugyanis lefeleződött a méz ára, és továbbra is rendkívül alacsony a termékeik felvásárlási ára.
Ugyanakkor a válságok idején a piacot elárasztotta a hamis méz is: az európai uniós adatok szerint a polcokra kerülő termékek fele a mai napig hamisítvány. A hazai felmérések ettől még rosszabb helyzetről tanúskodnak: a szerbiai kiskereskedelemben forgalmazott méz 80 százaléka hamis – mutatott rá a gondokra a méhészek országos szövetségének elnöke. Hozzátette: mindezek ellenére a méhészeink kitartanak a minőségi termelés mellett.
Nyitókép: Ótos András felvétele
