Az idén Szerbiában kb. 1,25 millió tonna gyümölcs teremhet, ami átlag körüli szintet jelent. Becslések szerint az áprilisi fagyok miatt 230.000–250.000 tonnával csökken a termés – nyilatkozta a Tanjugnak Zoran Keserović, a Vajdasági Gyümölcstermesztők Egyesületének elnöke.
Noha bőséges szilvatermésre volt kilátás, leginkább mégis éppen a szilva sínylette meg az alacsony reggeli hőmérsékleteket, de számottevő kárt tett a fagy az áfonyabokrokban, meggy- és körtefákban is, Szerbia egyes területein pedig a hó károsította a málnásokat. Általában a korán virágzó gyümölcsfák termése ment tönkre, kivéve a barackot, ugyanis a korábbi évektől eltérően az idén inkább a kései barackfajtákban keletkezett fagykár. „Šumadijában és Nyugat-Szerbiában nagyjából 30 százalékos lesz a terméskiesés, pedig azok nagy gyümölcstermő területek, onnan kerül ki az összes hazai gyümölcs 40 százaléka. Az idén jelentős volt a tavaszi fagykár a szabadkai–horgosi vidéken és Dél-Bánát egy részében is, a Fruška gorát és Délkelet-Szerbiát viszont kevésbé érintették az alacsony hőmérsékletek” – mondta Keserović, az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karának tanára. Szerinte az idén nemcsak a kevesebb termés, hanem a minőség is gondot okozhat a korai virágzás miatt, és mindennek következtében igen drága lesz a gyümölcs, amit a földi eper mostani ára is jelez. A gyümölcstermesztők azt a tanulságot vonhatják le, hogy nem érdemes hinni a távlati időjárás-előrejelzésekben, ahelyett a mezőgazdasági szakszolgálatok vállalják a feladatot, hogy applikáció segítségével jelezzék a termelőknek a fagyveszélyt, hogy idejében felkészüljenek a védekezésre. Keserović szerint 130 millió eurós vesztesége is lehet az országnak a gyümölcsösökben keletkezett tavaszi fagykárok miatt. Ha valóban így lesz, akkor elmondható, hogy ez az év a legrosszabb lesz 2012 óta, amikor viszont a rendkívül alacsony téli hőmérsékletek vették ki a vámot a termésből: 150-160 millió eurós veszteséget mutattak ki akkor.
Saša Matijaševićet, a Belgrádi Egyetem Mezőgazdasági Karának tanárát, szőlészeti szakértőt a szőlősökben tapasztalt károkról kérdezte a Tanjug. Azt nyilatkozta, hogy az időjárási körülmények miatt az idén átlagban 30-40 százalékkal csökkenhet a szőlőtermés. Az áprilisi fagyok helyenként százszázalékos kárt okoztak. „Szerencse, hogy nem frontálisan támadott a fagy, hanem egyes vidékeken hideg légtömegek áramlottak át, a kártétel pedig a szőlősök elhelyezkedésétől, tengerszint feletti magasságától és a hideghullám átvonulásának időtartamától függött. Helyenként mínusz 2-3, sőt 5 fok is volt, és azokon a területeken nemcsak a nagyon érzékeny, fiatal hajtásokat, hanem mindent károsított. Fontos tudni, hogy ebben az időszakban az egyes szőlőfajták ellenálló képességében nincsenek különbségek, a késő tavaszi fagyokra mind egyformán érzékenyek – mondta Matijašević. Azt tanácsolta a szőlészeknek, hogy, ha fagykárt tapasztaltak, minél előbb végezzék el a metszést, távolítsák el a hajtások sérült részét. A szakértő szerint a hozamcsökkenés ugyan nyilvánvaló, de az alacsony hőmérsékletek a termés minőségére nem lesznek hatással, azt majd a következő periódus időjárása befolyásolja.
Matijašević becslése alapján a fagyok miatt Šumadijában várható a legjelentősebb terméskiesés, kisebb mértékben csökken a hozam Kelet-, Közép- és Dél-Szerbiában. (A mezőgazdasági minisztérium piaci információs rendszere, a STIPS által április 25-én kiadott tájékoztatás megerősítette, hogy Vajdaság egyes területein is tarolt a fagy a szőlősökben.) Arra a kérdésre, hogy milyen termésátlag várható az idén, a belgrádi szakember elmondta, a minőségi borok előállítására szolgáló szőlőfajtákból általában 6,5–9 tonna terem hektáronként, a kevésbé értékes boroknak való fajták termésátlaga a 11-12 tonnát is elérheti. A nálunk legtöbbet termesztett nemzetközi szőlőfajtákból 7–10 tonna terem.
Nyitókép: Dávid Csilla illusztrációja
