A globális gazdaság idei kilátásai egyre jobbak, és az év második felében (az átlagot tekintve) mérsékelt növekedés várható. A biztató megállapítás a Világgazdasági Fórum (WEF) legfrissebb jelentéséből következtethető ki. A globális gazdasági klíma javulásának jeleire is rámutató friss kitekintés ellenére Saadia Zahidi, a WEF ügyvezető igazgatója úgy véli, hogy sürgős politikai döntésekkel fel kell pörgetni a globális gazdaság motorjait, s meg kell teremteni a fenntarthatóbb, rugalmasabb növekedés alapjait.
A WEF vezető közgazdászainak véleményét tartalmazó összegzésből kiderült, hogy bő 80 százalékuk számít a nemzetközi gazdaság erősödésére (vagy stabilitásának megőrzésére). A globális viszonyok romlásától csak 17 százalékuk tart. A problémákat (szerintük) geopolitikai és belpolitikai feszültségek okozhatják.
A fórum vezető közgazdászainak értékelésére épülő összegzés óvatos optimizmusa azonban nem vonatkozik mindegyik kontinensre. A bolygó meghatározó hatalmának számító Egyesült Államok kilátásait ugyanakkor kedvezően ítélik meg. A jelentés elkészítésébe bevont közgazdászok csaknem 97 százaléka mérsékelt vagy erős ottani növekedésre számít, ami jelentős változás a januárban ismertetett előző elemzéshez képest, mivel akkor még csak 59 százalékuk volt bizakodó.
Ázsia gazdaságai is erősnek tűnnek a szakemberek számára, akiknek zöme a térségtől legalább mérsékelt növekedést remél. A kontinens főhatalmaként viselkedő Kínára vonatkozó becsléseik némileg visszafogottabbak: a közgazdászok háromnegyede ugyanis csak mérsékelt növekedést vár, miként néhány másik régiótól a világ más térségeiben.
Európát a kivételek közé sorolták. Sőt az ókontinens kilátásait továbbra is borúsnak ítélik meg. A WEF-közgazdászok majdnem 70 százaléka úgy látja, hogy Európában legfeljebb gyenge gazdasági növekedés várható a második félévben.
Hosszabb távon már biztatóbbak kontinensünk, sőt az egész világgazdaság kilátásai. A WEF-tanulmányhoz felhasznált közgazdászvélemények szerint tartós globális növekedés várható a következő öt évben. A fellendülésben majdnem 70 százalékuk bízik. Ráadásul úgy vélik, hogy 2030-ig évente átlag 4 százalékos növekedés lehetséges.
A fejlett országokban a növekedés motorját, a mesterséges intelligencia, a fejlett technológia, valamint a zöld- és az energetikai átállás hajtja majd. A többi gazdaságról megoszlanak a vélemények. Abban azonban egyetértés van a szakértők körében, hogy a növekedést – a fejlett és fejlődő országokban – fékezi a magas adósság, az éghajlatváltozás, továbbá a belpolitikai és társadalmi polarizáció.
Az WEF-hez hasonlóan az ENSZ is változtatott a globális gazdaság idei növekedésére vonatkozó becslésén. Januári előrejelzésének módosítását azzal indokolta a világszervezet, hogy javultak az Egyesült Államok és a nagy feltörekvő gazdaságok (elsősorban Brazília, India és Oroszország) teljesítményére vonatkozó kilátások. Igaz, a sebezhetőség veszélye továbbra sem szűnt meg.
Az ENSZ legújabb kalkulációja alapján a világgazdaság az idén várhatóan 2,7, jövőre pedig 2,8 százalékkal növekszik. A fejlett gazdaságok (összességében) 1,6 százalékra számíthatnak 2024-ben, a fejlődők még többre, 4,1 százalékra. A legkevésbé fejlett országokban 4,8 százalékos növekedés várható.
Az Egyesült Államok esetében 2,3 százalékos erősödést valószínűsítenek erre az évre, és 1,7 százalékosat 2025-re. Fő vetélytársaként Kína várhatóan 4,8 százalékos gazdasági növekedést érhet el az idén. A világ legnépesebb országának minősülő Indiától pedig 6,9 százalékos bruttó hazai össztermék (GDP) bővülést vár az ENSZ. Az Ukrajna elleni háborúja ellenére Oroszországban 2,7 százalékos lehet a növekedés az idén.
Az EU-ban azonban csak alig 1 százalék, Afrikában azonban 3,3 százalék.
Az Unióban az Európai Bizottság sem állítja, hogy – a vártnál jobb első negyedévi növekedés és az infláció folyamatos csökkenése ellenére – látványos gazdasági fejlődés jellemzi majd 2024-et. Minap ismertetett előrejelzésében azt vizionálta, hogy az EU egészében egyszázalékos, az eurózónában ennél is kevesebb, csupán 0,8 százalékos GDP-növekedés várható, ám jövőre már 1,6, illetve 1,4 százalékos gyorsulás következhet. A jelentés szerint a gazdasági aktivitás mozgatórugója a magánfogyasztás folyamatos bővülése lesz. A geopolitikai bizonytalanságok, feszültségek azonban továbbra is kockázatot jelentenek, és ronthatnak a helyzeten, illetve az előrejelzésen.
Az EB-vel ellentétben a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nem tart a geopolitikai tényezők (köztük az orosz–ukrán és a palesztin–.izraeli háború) veszélyeitől. A párizsi székhelyű szervezet a globális gazdaság idei alakulásáról összeállított legújabb elemzésében rámutatott: sem ez a két háború, sem a szigorodó pénzügyi környezet nem fékezi le a növekedést. Az OECD (szintén májusban ismertetett) dokumentuma úgy fogalmaz, hogy a globális GDP-növekedés marad a tavalyi szinten, vagyis ezúttal is eléri a 3,1 százalékot. Jövőre már valamicskét javul, s 3,2 százalékra változik. A legnagyobb lendületet, 6,6 százalékot, India gazdasága érheti el az idén és jövőre.
Nyitókép: Pixabay
