A pénzügyi világ legnagyobb botrányának nevezték, és többnyire csak Panama-iratok, Offshore Leaks, panamai papírok vagy panamai akták néven emlegették a történetet, miután fény derült rá, majd szép csendben feledésbe merült. Nem csoda, hiszen még 2013-ban vált ismertté, hogy a panamai székhelyű, de kiterjedt nemzetközi irodahálózatot működtető Mossack Fonseca (Mossfon) ügyvédi irodából hatalmas mennyiségű adatot loptak el internetes tolvajok.
Ramón Fonseca Mora, az (időközben felszámolt) iroda társalapítója a botrány kirobbanásakor megerősítette a dokumentumok hitelességét. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy az adatokat hackerek szerezték meg, tehát bűncselekmény történt.
Az adatbázis egy része vagy talán az egész, előbb a Süddeutsche Zeitung müncheni napilaphoz került, amely az Oknyomozó Újságírók Hálózatának (ICIJ) közreműködésével (további hazai és külföldi médiumok bevonásával, illetve segítségével) megkezdte az információk elemzését, majd közlését. Ilyen széles körű globális együttműködésre a sajtó történetében még nem volt példa, miként arra sem, hogy az offshore világ titkai egyszeriben ilyen mértékben váljanak nyilvánosan hozzáférhetővé. Merthogy az adatok – az adócsaláskor, adóelkerüléskor és gyanús üzletek, ügyletek lebonyolításakor gyakran felbukkanó – offshore cégekre, s a hozzájuk kötődő személyekre vonatkoztak.
A rendelkezésre álló 11,5 millió dokumentumból – amelyek feldolgozásába az összehangolt akció keretében 76 országból mintegy 370 újságíró kapcsolódott be – féltve őrzött titkokra, terhelő adatokra derült fény. A Süddeutsche Zeitung vezette nemzetközi újságírócsoport kinyomozta, hogy az irdatlan „iratcsomag” 170 országból csaknem 214 ezer – offshore (postafiók) céget birtokló, irányító, működtető vagy abból hasznot húzó – személy banki megtakarításairól és befektetéseiről tartalmaz szigorúan bizalmas információkat.
Az 1977 és 2015 között keletkezett bőséges adatbázisból kitudódott, hogy magas rangú politikusok, élsportolók, befolyásos üzletemberek, vállalkozók, (nagy)bankok, világsztárok, oligarchák, bűnözők és mások Panamában alapított offshore cégek segítségével igyekeztek elkerülni az adófizetést. Az is kiderült, hogy az ügyeskedésre szolgáló cégek alapításába több neves globális nagybank is bekapcsolódott. Sőt arról is értesülhettek a kívülállók, hogy az offshore cégeket a dokumentumokban szereplők egy része (köztük több politikai vezető) nemcsak adóelkerülésre, hanem megvesztegetésre, fegyverkereskedelemre, sőt kábítószer-csempészet leplezésére is használhatta.
Az érdeklődőknek gyorsan szemet szúrhatott az az adat, amely szerint több mint ötven ország mintegy 140 volt, vagy aktív politikusa, holdudvaruk és (több) családtagjuk vett részt az „offshore üzletben”. A gyanú, vagy a tényleges visszaélések miatt két kormányfő, az izlandi Sigmundur Davíð Gunnlaugsson és a pakisztáni Navaz Sarif is belebukott a botrányba. Az érintettek közé tartoztak még – mások mellett – Argentína és Ukrajna akkori elnökei: Mauricio Macri és Petro Porosenko, továbbá Szalman szaúdi király. Több politikus – így például Vlagyimir Putyin orosz államfő – „csak” családtagjaikon vagy barátaikon keresztül kötődött az offshore ügyletekhez. Hoszni Mubarak néhai egyiptomi elnök idősebb fia, Aláa is a botrányban leleplezettek közé került.
A nyilvánosságra került dokumentumok szerint kínai csúcsvezetők, így Hszi Csin-ping államfő és Li Peng volt miniszterelnök hozzátartozói is érintettek voltak az ügyben, amit hazájuk médiája elhallgatott. Putyin neve sem szerepel sehol az iratokban, ám a hírekből kiderült: közeli (befolyásos) barátai – a hozzájuk kötődő offshore cégeken keresztül – kétmilliárd dollárt mozgathattak titkos számlákon. A Kreml az orosz elnök elleni félrevezető információs támadásnak minősítette a rá vonatkozó médiamegállapításokat.
Az iratokban felbukkant David Cameron brit exkormányfő, jelenlegi külügyminiszter, Lionel Messi argentin futballsztár, Pedro Almodóvar spanyol filmrendező, producer és más hírességek neve is.
Már az első leleplező írások azonnal botrányt kavartak. Az illetékesek világszerte nyomozásokat indítottak, felelősöket kerestek, közben széles körű viták alakultak ki az adó- és offshore-paradicsomokról, az adóelkerülésről és a pénzmosásról.
A hatóságok ugyanakkor több mint 1,3 milliárd dollár bírságot róttak ki, illetve adót szedtek be az ügyben érintettek egy részétől. Panama meg reformokat hajtott végre pénzügyi rendszerének védelme és nemzetközi megítélésének javítása érdekében. Hatóságai ezenkívül 28 személy – köztük Jürgen Mossack ügyvéd – ellen emeltek vádat (adóelkerülés és pénzmosás miatt) a nemzetközivé terebélyesedett skandallum hatására.
A panamavárosi bíróság azonban a minap meglepetésszerűen felmentette mindegyik vádlottat, arra hivatkozva, hogy kétségek merültek fel a bizonyítékok „hitelességével és sértetlenségével kapcsolatban”. Emellett elrendelte az idén májusban elhunyt Ramón Fonseca Mora elleni büntetőeljárás megszüntetését.
Az adóparadicsomok és pénzmosodák ennek ellenére továbbra is működnek sokfelé a világon. Csöndben, nyugalomban látják el feladatukat, ahogyan eddig is tették.
