Öt minisztérium és húsz tudományos intézet, illetve vállalat írt alá szerdán egyetértési nyilatkozatot a nukleáris energia szerbiai felhasználásáról, és ezzel kezdetét vette a témával kapcsolatos közvita. Ezt megelőzően a Bányászati és Energiaügyi Minisztérium már júniusban kiírta a versenypályázatot a hozzáférhető technológiák összehasonlító elemzését is magába foglaló, előzetes műszaki tanulmány kidolgozására, a jelentkezési határidő a napokban jár le.
A memorandum e heti aláírásával és az atomenergia békés célokra való használatának előkészítésével Miloš Vučević kormányfő szerint, Szerbia az 1980. években elkövetett hibát teszi jóvá, amikor az állam betiltotta az atomerőművek építését. A becslések szerint 2050-re Szerbiának négyszer több villamos energiára lesz szüksége, mint ma, s ha ehhez azt is hozzátesszük, hogy egyre kérdésesebbé válik a fosszilis tüzelőanyagok, elsősorban a szén használata, valamint hogy a világ a zöldátállást szorgalmazza, akkor nyilvánvaló, hogy jó úton járunk, amikor a nukleáris energia felhasználásáról gondolkodunk, mondta a miniszterelnök. Sandra Dokić, a Környezetvédelmi Minisztérium államtitkára a témáról tartott panelbeszélgetésen kiemelte, hogy Európában a villamos energia 26 százalékát atomerőművekben állítják elő. Lengyelország, amely ugyanúgy jelentős mértékben függ a széntől, mint Szerbia, hat nukleáris erőmű építését vette tervbe, és Románia is bővíti nukleáris kapacitásait. Dokić arra emlékeztetett, hogy 2020-ban Szófiában Szerbia is aláírta a zöldátállásról szóló nyilatkozatot, mellyel arra kötelezte magát, hogy 2050-ig felhagy a szénüzemű berendezések használatával. Miodrag Mesarović atomenergia-szakértő azzal érvelt, hogy ma a világ 32 országában használják az atomenergiát villanyáram-termelésre, és összesen 438 atomerőmű működik.
Đurica Tankosić, a nemzetközi szinten ismert nukleárisenergia-szakértő tegnap az RTS műsorában úgy fogalmazott: nincs okunk félni az atomerőművektől, de óvatosnak kell lenni. Minden paraméter arra utal, hogy a nukleáris erőművek a legbiztosabb energiaforrások a szél és a nap mellett. Tankosić, aki világszerte mintegy 30 atomerőművet tervezett, épített és helyezett üzembe, az erőműépítés számos biztonsági szempontjára is felhívta a figyelmet, és azt mondta, a nukleáris hulladéktól sem kell tartani, mert eltűnik, illetve stabil, veszélytelen elemekké alakul át. Szerinte a vegyipari hulladék ennél sokkal veszélyesebb. Tankosić jelezte, a most megtett kezdeti lépésektől számítva, 14 évre lesz szükség az atomerőmű megépítéséhez és üzembe helyezéséhez. Ehhez, mint fogalmazott, számos szakemberre lesz szükség, de arra is, hogy a médiumok helyesen dolgozzák fel a témát.
Nyitókép: Miloš Vučević miniszterelnök és Dubravka Đedović Handalović bányászati és energiaügyi miniszter az egyetértési nyilatkozat aláírásakor (Fotó: Beta)
