A víz a földi élet, így egyben emberi létünk egyik legfőbb meghatározója. Testünk legfőbb összetevője. Víz nélkül nincs élet. Az ember számára nélkülözhetetlen biológiai, de higiéniai, egészségügyi, közlekedési és nem utolsósorban gazdasági, termelési szempontból is. Évekkel ezelőtt már megfogalmaztak olyan jövendöléseket, hogy a víz lesz a 21. század aranya. Nem vicc, az ENSZ szakértői szerint is az évszázadunk végére a tiszta ivóvíz drágább lehet az aranynál. Az előrejelzés nem fantázia szüleménye. Valós tényeket tükröz. Bolygónk felszínének kétharmada ugyan víz, de az élet fenntartásához nélkülözhetetlen édesvíz sok helyen már ma is korlátozott mértékben elérhető az ott élők számára. A népesség folyamatos növekedésével pedig a meglévő vízkészleten egyre több ember kénytelen osztozni. A tiszta ivóvíz elérhetősége ma sem mindenki számára adott. Földünkön emberek milliárdjai szenvednek a vízhiánytól, illetve annak következményeitől, és a szennyezett víz okozta betegségektől. Szűkebb pátriánkban egyelőre még van belőle, de ha nem változtatunk hozzáállásunkon, a nem is olyan távoli jövőben nem lesz. Pazarlásnak tekinthető, ha fúrt kutakból öntözünk sok ezer hektárnyi szántóföldet. Az erre vonatkozó szabályozást belátható időn belül módosítani, szigorítani kellene. Szakemberek szerint a talajban rejlő vízkészleteink apadása jelentős mértékben mérsékelhető lenne a folyók és az árterek újbóli összekapcsolásával, a belvizek megtartásával.
SIVATAGOSODÁS
Vajdaságban is sokfelé szárad ki a táj. Az utóbbi napokban ez „szépen” megmutatkozik. Bácska például a folyamszabályozások előtt vizekben gazdag táj volt. Mostanára a vizeknek a jelentős része eltűnt, sivatagosodik, kiszárad a táj. Szakemberek szerint ennek az oka, hogy a folyókat elválasztották az árterektől, a belvizeket pedig elvezetik. Hosszú távon ez a mezőgazdaságnak és az élőhelyeknek is komoly károkat okoz. A megfelelő vízgazdálkodás kulcsfontosságú napjaink mezőgazdaságában. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás minden gazdálkodótól megköveteli, hogy odafigyeljen az alapvető vízgazdálkodási elvekre, az öntözés kérdéskörén belül. A vízgazdálkodás azonban nem szinonimája a locsolásnak. Jóval összetettebb témakört képvisel az öntözésnél. A vízgazdálkodásnak a mind gyakrabban előforduló szélsőséges időjárási helyzetekből fakadó körülmények kezelésére is szükséges felkészülnie. A vízkészletek megtartása, a vízvisszatartás, víztárolás mellett a kárelhárítás is egy szempont. Károk pedig keletkezhetnek akkor is, ha kevés a víz, és akkor is, ha hirtelen sok van belőle. Az aszályos időszakok egyre hosszabbak, miközben mind nagyobb a veszélye, hogy bizonyos időszakokban túl sok csapadék hullhat. A klímaváltozással kiszámíthatatlanná válnak a körülmények. De nem csak a növénytermesztéshez kel sok víz. Az ivóvízellátás nem a távoli jövőben, hanem már a jelenben is egyre súlyosabb gondokat okoz. Nem csak nálunk. A forró, száraz időjárás miatt eleve kevesebb víz áll rendelkezésre. Az ingatlanok kertjének, füvének öntözéséhez sokan az ivóvizet használják. Az elavult, hatalmas szivárgási veszteséggel működő vízvezetékrendszer is problémát jelent.
KINCS
Az egészséges ivóvizet kincsnek, értéknek kell tekinteni, még ha egyelőre nem is kerül annyiba, mint az arany. Az édesvíz bolygónk vízkészletének mindössze egy százalékát teszi ki. A Föld számos országában már most sem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvíz. Okos és megfontolt vízgazdálkodásra van szükségünk. A mezőgazdaság területén a klímakárokat csökkentő talajművelés a kulcskérdés, azon belül a talajminőség fenntartása és javítása, a nedvesség és a szerves anyagok kímélése a cél. Nagyon fontos, hogy környezetbarát mezőgazdálkodási technológiákat alkalmazzunk, és törekedjünk a szennyvizek újrahasznosítására. A víz a legértékesebb erőforrásunk, ezért kötelességünk felelősségteljesen felhasználni azt. A rohamosan zajló klímaváltozás következményei hatással vannak ránk, és a jövő nemzedékeire. A klímaváltozás következtében jelentősen csökkent az átlagos csapadékmennyiség. Egyre hosszabbak az aszályos időszakok, ezek között az időszakok között pedig gyakori, hogy csak ritkán lehulló, néha azonban nagy mennyiségű, akár villámárvizeket előidéző mennyiségű csapadék hullik. Aszály idején a magas hőmérséklet miatt a talaj párolgási vesztesége jelentősen megnő. A szárazság korlátozza, ellehetetleníti a növényzet fejlődését. Ha már a téli időszak is száraz volt, még nagyobb a veszély, hiszen a már amúgy is száraz talaj veszít termőlépességéből. Ha felelősséggel viszonyulunk környezetünkhöz, vigyázunk vizeinkre, hatással lehetünk környezetünk állapotára, azzal együtt a kedvezőtlen folyamatok hatását is mérsékelhetjük.
