Szerbiában a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt jelentősen csökkent a gyümölcs hozama, és a minősége is romlott. A szakértők becslése szerint 260–300 ezer tonnával kisebb lesz a termés a 2022. évhez képest. A közvetlen károk mellett jelenleg nem fejlődnek megfelelően a termőrügyek, ami a jövő évi termésre is hatással lesz. Az enyhe tél meggyorsította a vegetáció folyamatát, március végén pedig jócskán lehűlt az idő, ami kedvezőtlenül hatott a gyümölcs fejlődésére. A magas hőmérséklet és a szárazság szintén nagy gondokat okozott a gyümölcsösökben, megégett a gyümölcs felülete, foltok keletkeztek rajta, betegségeket okozott. Még ott is, ahol öntözték a gyümölcsöket, a termesztők nem számítanak magas hozamokra.
Zoran Keserović, az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karának tanára az Euronews hírportálnak elmondta, hogy a gyümölcsösökben jelentősek a károk.
– Április derekán alacsony volt a hőmérséklet, később pedig nagy kár keletkezett a jég és az aszály miatt. A 35 munkaévem alatt nem emlékszem arra, hogy valaha is ilyen szárazság uralkodott volna júliusban és augusztusban. Mindezek a tényezők közrejátszottak abban, hogy 260–300 ezer tonnával kisebb lesz a termés, mint két éve, amikor 1,47 millió volt tonnánként. Jelenleg számos gyümölcsfajta esetében nem alakul megfelelően a rügyképződés, így jövőre is károk jelentkezhetnek a gyümölcsösökben – fejtette ki Keserović.
Felmerül a kérdés, hogy melyik gyümölcsfajtákat érintette leginkább a kedvezőtlen időjárás.
Keserović rámutatott arra, hogy főleg a szilva és az alma esetében figyelhetőek meg a károk, a szárazság következtében ugyanis korábban értek meg. Ez a két gyümölcsfajta egyébként a legelterjedtebb Szerbiában.
Hangsúlyozta, hogy lesz elegendő gyümölcs fogyasztásra, de magas árakkal kell számolni, amit a vásárlók tapasztalhatnak a piacokon.
– Ez azért van mivel kisebb a termés, és silányabb a gyümölcs minősége. Ezenkívül a gyümölcs nagyobb részét feldolgozásra szánták, nem pedig megőrzésre a hűtőházakban. Az időjárási viszontagságok mellett az a legnagyobb gond, hogy megnövekedtek a termelési költségek – fogalmazott Keserović.
Szerbiában tavaly 407 ezer tonna gyümölcsöt exportáltak 770,96 millió euró értékben, két éve ez a szám meghaladta a 850 millió eurót. A Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai alapján tavaly a málna és egyéb bogyós gyümölcsök kivitelének értéke elérte a 320 millió eurót. A málnát leginkább Nagy-Britanniába, Hollandiába, Svédországba, Lengyelországba, Ausztriába szállítják.
Szerbia a múlt évben 35,30 millió euró értékben szállított almát Oroszországba, Szaúd-Arábiába 12,98 millió, az Egyesült Arab Emírségekbe pedig 8,80 millió euró értékben.
A Szerbiai Gazdasági Kamara illetékesei rámutatnak arra, hogy az egyre nagyobb verseny miatt egyre nehezebbé válik a gyümölcs exportja az európai piacra. A kelet-európai országok ugyanis növelik az ültetvények számát, hogy csökkentsék a behozatalt, és növeljék az exportból származó nyereséget.
Nyitókép: Dávid Csilla felvétele
